A budapesti Dohány utcai zsinagógánál gyülekeztek vasárnap az Élet menetének résztvevői, hogy felekezeti és politikai hovatartozásra való tekintet nélkül együtt róhassák le kegyeletüket a holokauszt áldozatainak emléke előtt, és tegyenek hitet a társadalmi szolidaritás és a demokratikus politikai kultúra mellett.

 Az Élet menetét tizenharmadszor tartják meg Budapesten. A zsinagóga előtti teret megtöltő tömeget Bandi László, az Élet Menete Alapítvány kuratóriumának tagja és Vattamány Zsolt (Fidesz-KDNP), a VII. kerület polgármestere köszöntötte. Bandi László „nagy, hangos kiáltásnak" nevezte a holokauszt áldozataira emlékező menetet, amely arra figyelmeztet: „tennünk kell azért, hogy nagyszüleink, szüleink múltja ne válhasson a mi és gyerekeink jövőjévé" hozzátéve, hogy ez az idei menet mottója is. 

Vattamány Zsolt polgármester hangsúlyozta: a történelem során az emberiség többször elkövette ugyanazokat a bűnöket. „Éppen ezért fontos, hogy ne csak szavakkal, hanem tettekkel is kiálljunk egymás mellett" - fogalmazott.

Heisler: komoly értékek születtek a holokauszt emlékévben

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke szerint a magyarországi holokauszt emlékévben komoly értékek születtek. Heisler András azt mondta, a korábbi konfliktusokat igyekeznek feloldani. A Mazsihisz elnöke arról beszélt, hogy az emlékévben egész Magyarország megmozdult, részben a zsidó közösségek, részben a helyi önkormányzatok, részben a keresztény közösségek. Olyan kiállítások jöttek létre, olyan konferenciákat szerveztek, amelyekkel maradandó értékeket teremtettek - emelte ki. Hozzátette: ezek között van olyan kiállítás is, amelyik már Amerikában van.

Balog Zoltán: gyűlöletből nem lehet országot építeni

Az emberi erőforrások minisztere a budapesti Terror Háza Múzeum előtt rendezett megemlékezésen úgy fogalmazott: gyűlöletből nem lehet országot építeni sehol, se Budapesten, se Tapolcán, se Észak-Borsodban, se Baranyában, sehol. „Faji alapú gyűlölködésből csak rossz válaszok vezethetőek le" - fejtette ki Balog Zoltán.

Hangsúlyozta, hogy a holokauszt-megemlékezéseknek azt a - földi hatalommal szemben a lelkiismeret szabadság követésére indító - belső szabadságot kell erősíteniük, amely azt tanítja, hogy az emberiség egy vérből teremtetett. Hozzátette: ehhez a kiálláshoz, amely diktatúrában a halál veszélyét is magában rejti, szükség van a belső szabadságra.

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben létrejön a holokauszt-emlékezetkultúra és tart a témáról „emberi jogi elmélkedés", napjainkban keresztényeket ölnek meg hitükért, zsidókat mészárolnak le a nyílt utcán, magyarokat zárnak börtönbe Európa peremén. Hozzátette, a kontinens számos országában megerősödtek a szélsőséges politikai pártok, amelyek „faji vagy osztályalapon kínálnak álmegoldásokat; gyűlölet-alapon".  Ebben nem lehetünk elnézőek, „a holokauszt-megemlékezés hitelessége ezt is jelenti, hogy itt nemet mondunk, itt nincs helye a megbocsátásnak. Csak azért, mert egy szélsőség, legyen az bal vagy jobb, szalonképesebb arcát akarja mutatni ma, nem létező szalonképesebb arcát, nehogy már elhiggyük, hogy tudnak bármilyen problémára jobb, emberibb, egyáltalán emberi megoldást mutatni vagy találni" - jegyezte meg.

„Lehet, hogy most báránybőrbe bújt farkasok, de túl gyakran látszanak ki a cukiság alól azok az ordas, szélsőséges, végső soron náci eszmék, amelyekkel semmi közösséget nem vállalhatunk" - fogalmazott, hozzátéve, akkor van értelme az emlékezésnek, ha a "régi-új fajgyűlöletről" is beszélünk.

A vészkorszakban embereket mentő igazak példájáról szólva Balog Zoltán arról beszélt: nem a lelkiismeret elaltatása, hanem felébresztése a feladat.