Különbözőbb már nem is lehetne Magyarország és Románia helyzete - írta Gyürk András, a Fidesz európai parlamenti delegációjának vezetője a European Voice című brüsszeli hetilap pénteken utcára került legfrissebb számában, olvasói levélben.

A legfontosabb kérdésekben sorra véve a különbségeket a magyar képviselő kifejtette: Romániában egy szűk többségű baloldali koalíció sürgősségi rendeletek útján aláássa a demokratikus intézmények legitimációját. Magyarországon ezzel szemben egy nagyarányú többséggel rendelkező kormány gyökeres reformokat hajt végre, megfelelően a választók óhajainak - ezek a reformok nagyon kellenek és régóta váratnak magukra.

Gyürk András szerint még látványosabb a különbség az alkotmánybíróság esetében. Victor Ponta román miniszterelnök kormányának célja, hogy meggyengítse az alkotmánybíróságot. Magyarországon ugyanakkor e testület illetékességét csak egy területen, a költségvetési ügyekben módosították, de azt is a legtöbb európai országban alkalmazott rendszer irányába, az említett ügyeket a parlament hatáskörébe illesztve.

A demokratikus Magyarországon soha nem mozdítottak el köztársasági elnököt alkotmányellenes eszközökkel, és nem találni magyar párhuzamot a Ponta-kormány azon intézkedéseivel sem, amelyek a román parlament házelnökeinek menesztését célozta - írta a magyar képviselő.

Az ombudsmannal kapcsolatban Gyürk András emlékeztetett arra, hogy míg Romániában egy volt szocialista képviselő kinevezésével Ponta biztosította a kormányrendeletek távoltartását az alkotmánybíróságtól, Magyarországon a korábbi széttagolt rendszert teljes mértékben korszerűsítették.

Szintén különbözik a plágiumügyek kezelése, hiszen Romániában az ezt vizsgáló bizottságot még az előtt feloszlatták, hogy eljuthatott volna az "elkerülhetetlen következtetésig", míg Magyarországon elvégezte munkáját, és az államfő a vizsgálati eredmények bejelentését követően lemondott.

Gyürk András kiemelte: a magyar kormánynak Európa-szerte bírálatok egész sorát kellett elszenvednie, és az idő megmutatta, hogy ezekből csak kevésnek volt valós alapja. Akik bírálták Magyarország elkötelezettségét, most bizonyítaniuk kell, hogy kritikáikat nem pártpolitikai megfontolások irányították, és beavatkozást kell kérniük Románia esetében is. A képviselő szégyenteljesnek nevezte, hogy az EU-ban még mindig ilyen látványosan megjelenhet a kettős mérce.