"Sajnos, tűzszünetről egyelőre nem lehet beszélni"
Az ukrán katonák készek a nehézfegyvereket hátrább vonni a frontvonaltól, ahogy arról a minszki megállapodás rendelkezik, de nem tudják megkezdeni a műveletet az oroszbarát szakadárok folytonos tüzérségi támadásai miatt.
Hétfőn Kijevben Andrij Liszenko, a kelet-ukrajnai "terrorellenes" hadművelet parancsnokságának szóvivője rámutatott, hogy a megállapodás értelmében a fegyvernyugvás előfeltétele a nehézfegyverek kivonásának. Közölte, hogy a tűzszünet szombat éjféli életbe lépése óta 112 alkalommal nyitottak tüzet a szakadárok, ami megfogalmazása szerint "nem éppen a fegyvernyugvás ismérve". Megjegyezte, hogy az ukrán hadsereg pedig már előkészítette a terepet a felsorolt fegyverek kivonásra az egyezségben rögzített ütközőzónából, de "sajnos, tűzszünetről egyelőre nem lehet beszélni".
Közben a Donyeck megye déli részén, az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolt védő ukrán erők parancsnoksága a Facebookon közzétett közleményében azt írta, hogy a tűszünet hatályba lépése óta 5 katona esett el és 22 sebesült meg a kelet-ukrajnai harcok övezetében. A halálos áldozatok valamennyien az Azov önkéntes alakulat tagjai, a sérültek közül négy az ukrán hadsereg kötelékében szolgál, a többi szintén az Azovnál. Liszenko később arról számolt be, hogy 25 katona sebesült meg az elmúlt 24 órában a harcok övezetében, a halálos áldozatokról szóló közlést viszont nem tudta megerősíteni.
Mit ír elő a megállapodás?
A tűzszünetről múlt csütörtökön született megállapodás. A 13 pontos intézkedéscsomag első pontja átfogó tűzszünetet ír elő Ukrajna Donyeck és Luhanszk megyéinek egyes körzeteiben február 15-én, vasárnap nulla órától. A dokumentum második pontjában szerepel az, hogy mindkét fél visszavonja a nehézfegyvereket egymástól ugyanolyan távolságra, hogy létrehozzon egy legalább 50 kilométer széles biztonsági övezet a 100 milliméteres és annál nagyobb kaliberű tüzérségi fegyverekre vonatkozóan.
Legalább 70 kilométer széles biztonsági övezetet ír elő a rakéta-sorozatvetők számára, és 140 kilométeres biztonsági övezetet a Tornado-SZ, Uragan, Szmercs, Tocska és Tocska-U típusú taktikai rakétarendszerek esetében. A nehézfegyverzet kölcsönös visszavonásának legkésőbb a tűszünetet követő második napon, vagyis hétfőn kellene elkezdődnie, és 14 nap alatt be kell fejeződnie az EBESZ közreműködésével, az összekötőcsoport támogatásával.
Debalcevénél a legsúlyosabb a helyzet
A tűszünet életbe léptetése óta ukrán források főként Luhanszk és Mariupol térségéből jelentettek olyan eseteket, amelyekben a szakadárok tüzet nyitottak az ukrán erőkre. A beszámolók szerint viszont Debalceve térségében a legsúlyosabb a helyzet. A szakadárok területébe mélyen beékelődő, ukrán ellenőrzés alatt álló, fontos vasúti csomópontként működő várost és környékét hetek óta heves szakadár tüzérségi támadások érik, amin a fegyvernyugvás életbe léptetése sem változtatott.
Liszenko hírszerzési információkra hivatkozva azt állította: a szakadárok azt az utasítást kapták orosz "kurátoraiktól" , hogy "bármi áron" foglalják el Debalcevét. Hozzátette, hogy az elmúlt egy nap alatt a szakadárok 88-szor lőtték a térségben az ukrán állásokat különböző tüzérségi fegyverekkel, köztük Grad rakéta-sorozatvetőkkel.
Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma nemrég közölte, hogy az elmúlt fél év alatt több mint 20 ezer tonna szállítmányt jutattak Kelet-Ukrajnába, ami a TSZN ukrán televízió szerint körülbelül ezer teherautó rakományának felel meg. Vasúti vagonokban ugyanez a mennyiség három szerelvényen elfér, és ha Debalcevét a szakadárok megszereznék, akár naponta indíthatnának oda Oroszországból vonatokat. Mivel az ukrán hatóságok eddig egyetlen orosz segélykonvoj rakományát sem ellenőrizhették, azt feltételezik, hogy a fehérre festett Kamaz teherautók fegyvereket és lőszereket szállítanak a szakadároknak.