Ismét Jacenyukot választotta kormányfővé az új ukrán parlament

A Népi Front politikai tömörülést vezető Arszenyij Jacenyuk kinevezését mind Petro Porosenko elnök, mind az öt pártból csütörtökön megalakult kormánykoalíció támogatta. A 450 tagú parlamentben jelen lévő 390 honatyából 341-en támogatták a nyugati hatalmak által pártfogolt politikus kinevezését a miniszterelnöki posztra. A kabinet várhatóan napokon belül megkezdi működését.

Porosenko az alakuló ülésen mondott programbeszédében leszögezte, hogy az ukrán állampolgárok mindegyike egységes, nem szövetségi rendszerű országban szeretne élni. „Szívélyes üdvözletünket küldjük azoknak, akik keleten vagy nyugaton föderalizációt javasolnak" – mondta gúnyosan az államfő.

Hozzátette: Oroszország részvétele a kelet-ukrajnai konfliktusban arra ösztönözte az ukránokat, hogy támogassák az ország jövőbeli NATO-tagságát. Az alakuló ülésen részt vett Johannes Hahn, az európai szomszédságpolitika és bővítési tárgyalások ügyében illetékes EU-biztos is.

Az Európa-barát pártokból álló parlamenti többség csütörtökön megalakította a kormánykoalíciót, amely az államfő vezette Petro Porosenko Blokkjából, a Jacenyuk irányítása alatt álló Népi Frontból, a lembergi (lvivi) polgármester vezette Önsegítésből (Szamopomics), az Oleh Ljasko vezette Radikális Pártból és Julija Timosenko Haza pártjából áll. Az „Európai koalíció" nevű pártszövetségnek 302 képviselői mandátuma van a 450 fős törvényhozásban, vagyis kétharmados többséggel rendelkezik.

Olekszandr Turcsinov, a parlament leköszönő elnöke azt mondta, a 450 mandátumból 418-at töltenek be, mivel a kelet-ukrajnai válsággóc térségeiben, valamint a márciusban Oroszországhoz csatolt Krím félszigeten nem tartottak választásokat, s emiatt néhány képviselői hely betöltetlen marad.

Az oroszbarát szakadárokkal vívott kelet-ukrajnai konfliktus közepette, október 26-án megtartott, előre hozott parlamenti választást Porosenko elnök augusztus 25-én írta ki azután, hogy július 24-én feloszlott a kormánykoalíció, és nem alakult új kormánytöbbség a parlamentben.

A választás kiírására technikailag a kormánytöbbség felbomlása teremtett lehetőséget, politikailag a lépést Porosenko azzal indokolta, hogy a felmérések szerint az ukránok több mint 80 százaléka akarja az előre hozott parlamenti választásokat, valamint a februári kijevi hatalomváltást elősegítő Majdan-tüntetéseknek is ez volt ez egyik sarkalatos követelésük.

Kimaradt?