A törvénymódosítás január elsején lép majd életbe, a norvég lányok pedig 2016 nyarán kapják meg az első behívókat. Norvégia az első európai állam és az első NATO-tagország, amely ilyen intézkedést hozott.

A skandináv ország évtizedek óta különös súlyt helyez a nemek egyenjogúságára. Egy 2008-as törvény szerint a nők aránya a társaságok és kereskedelmi szervezetek vezetésében nem lehet alacsonyabb 40 százaléknál. Ugyanez vonatkozik a különféle társadalmi intézményekre és politikai pártokra is. 

Norvégiában 18 éves kortól sorozzák be a fiatalokat. Attól függetlenül, hogy a lányok számára eddig nem volt kötelező a katonai szolgálat, sokan közülük önként jelentkeztek a hadseregbe. Így például az idén behívott 8 ezer sorköteles fiatal 12,5 százaléka nő.

A katonai szolgálat időtartama törvény szerint 19 hónap, de a valóságban ritkán haladja meg a 12 hónapot. Ráadásul a behívottak mintegy fele a Nemzeti Gárdához kerül, ahol a katonai szolgálat csak 7 hónap, de azt is több rövidebb időszakra aprózzák fel.

A védelmi minisztérium közleménye szerint a hadsereg létszáma a törvénymódosítással nem változik, az intézkedés célja az, hogy növeljék a nők arányát. A nőkre is kiterjedő sorkötelezettség lehetővé teszi, hogy a legjobb és legmotiváltabb újoncokat hívják be - hangsúlyozta Ine Eriksen Söreide, az ország női védelmi minisztere.