Cameron: biztosítani kell a kelet-európai szövetségeseket a NATO védelméről

Megállapodás jött létre a NATO walesi csúcsértekezletén egy új gyorsreagálású alakulat létrehozásáról. Ezt Anders Fogh Rasmussen főtitkár jelentette be péntek délután, az észak-atlanti szövetség kétnapos walesi csúcstalálkozójának főbb eredményeit ismertetve.

16.30: Rasmussen szerint az alakulatot "bárhol a világon" be lehet vetni kollektív védelmi, illetve válságkezelő feladatok végrehajtására nagyon rövid idő alatt. A főtitkár szerint az alakulat "néhány ezer fős" szárazföldi erőből áll, és műveleteit légi, haditengerészeti és különleges feladatokra kiképzett egységek támogatják.

Rasmussen szerint ehhez a NATO a szövetség területének "keleti térségeiben" hoz létre vezénylési és ellenőrző létesítményeket. Nem sokkal korábban David Cameron brit miniszterelnök azt mondta, hogy az új NATO-erő központja Lengyelországban lesz.

13.30: Az Egyesült Államok nemzetközi összefogás kialakításán dolgozik annak érdekében, hogy visszaszorítsák Irakban a muszlim szélsőségeseket - közölte pénteken John Kerry amerikai külügyminiszter. Kerry szerint ennek a formálódó nemzetközi katonai koalíciónak olyan támadásokat kell intéznie az Iszlám Állam nevű, valamint egyéb terrorszervezetek ellen, amelyek megakadályozzák, hogy e szélsőségesek területeket tudjanak saját uralmuk alá hajtani. Támogatást kell nyújtani az iraki biztonsági erőknek, valamint mindazoknak, akik hajlandóak fellépni a fanatikusok ellen, anélkül azonban, hogy ez a nemzetközi koalíció közvetlenül katonákat küldene a helyszínre - hangsúlyozta az amerikai diplomácia irányítója, mondta.

12.00: Biztosítani kell a kelet-európai tagállamokat arról, hogy a NATO mindig megvédi őket - mondta pénteken David Cameron brit miniszterelnök. A kormányfő szerint azonban a NATO-nak növelnie kell kapacitásait. Cameron közölte: reméli, hogy ennek érdekében sikerül megerősíttetni azt a közös kötelezettségvállalást is, hogy a tagállamok hazai össztermékük (GDP) 2 százalékát védelmi kiadásokra - és ennek az összegnek a 20 százalékát felszerelésre - fordítják.

A Nyugat fenntartja ugyan Oroszországgal szembeni szankciós politikáját Moszkva ukrajnai beavatkozása miatt, de ezek a korlátozó intézkedések feloldhatók lennének, ha az Ukrajnában javasolt tűzszünet tartósnak bizonyulna - jelentette ki Philip Hammond brit külügyminiszter.

23.00 (aug. 4.): Oroszország semmisítse meg a Krím önhatalmú elcsatolását, hagyjon fel a kelet-ukrajnai szakadárok támogatásával, az Ukrajna területén végrehajtott mindenfajta egyoldalú katonai akció vagy felforgató cselekmény a nemzetközi jog kirívó megsértésének tekintendő - áll a NATO-Ukrajna Bizottság csütörtökön Newportban elfogadott közös nyilatkozatában.

A NATO-tagországok állam- és kormányfői határozottan elítélték Moszkvát amiatt, hogy önhatalmúlag, jogellenesen elcsatolta a Krím félszigetet, és szándékosan destabilizálja Kelet-Ukrajnát, megsértve a nemzetközi jogi normákat. Felszólítják Oroszországot, hogy vonja vissza a Krím önhatalmúlag végrehajtott annexióját, amelyet a közös nyilatkozat elfogadói nem ismernek el.

Ugyancsak követelik Moszkvától, hogy szüntesse be a kelet-ukrajnai fegyveresek támogatását, vonja vissza csapatait, hagyjon fel az ukrán határ mentén és az e határon átnyúló hadműveletekkel, tartsa tiszteletben a helyi lakosság jogait, beleértve a krími tatárokét is, tartózkodjék az Ukrajna elleni újabb agresszív akcióktól. Mindenfajta egyoldalú katonai lépés vagy felforgató cselekmény Ukrajna területén - bármilyen, akár humanitárius ürüggyel is történjék - a nemzetközi jog égbekiáltó megsértésének tekintendő - olvasható a dokumentumban.

22.10: Ukrajna mindig a NATO mellett állt, és a jelenlegi nehéz időszakban a NATO is kiáll Ukrajna mellett - mondta csütörtök este a szövetség főtitkára. Anders Fogh Rasmussen, aki Petro Porosenko ukrán elnökkel tartott kétoldalú megbeszélést, a tárgyalások utáni közös sajtóértekezleten kijelentette: az Ukrajnának nyújtott NATO-támogatás "konkrét és kézzelfogható".

A szövetség "átfogó és testreszabott" intézkedéscsomagot állított össze annak érdekében, hogy Ukrajna hatékonyabban tudjon gondoskodni saját biztonságáról - fogalmazott. A segítségnyújtás a kibervédelemre, a logisztikára, a vezénylési-ellenőrzési tevékenységre és a kommunikációra összpontosít. A NATOemellett a konfliktusban megsérült ukrán katonák rehabilitációjához is segítséget nyújt - tette hozzá Rasmussen.

21.00: Az egyes NATO-tagországok saját döntése lehet Ukrajna hadfelszereléssel való támogatása - mondta újságíróknak Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár csütörtökön a walesi Newportban, mielőtt az atlanti szövetség csúcstalálkozójához kapcsolódóan a tagországok állam-, illetve kormányfői találkoztak Petro Porosenko ukrán elnökkel.

Rasmussen hangsúlyozta, hogy a NATO közvetlenül nem rendelkezik ilyen felszereléssel, következésképpen senkinek nem tud ilyet szállítani. Az esetleges döntést az ilyenfajta segítségnyújtásról nemzeti szinten hozhatják meg - szögezte le.

19.33: Afganisztán demokratikus jellegének erősítése, a közép-ázsiai ország további támogatása mellett kötelezte el magát csütörtökön kezdődött walesi csúcstalálkozóján a NATO, annak ellenére, hogy az afgán vezetéssel mindeddig nem sikerült megállapodni abban, indulhat-e jövőre a NATO vezetésével afganisztáni kiképző-tanácsadó misszió, miután ez év végén - 13 esztendő után - befejeződik az ISAF nemzetközi haderő küldetése.

A tagországok állam-, illetve kormányfői Afganisztánról kiadott közleményükben újra hitet tettek a korábban megfogalmazott háromszintű kötelezettségvállalásuk mellett. Eszerint rövid távon jövőre el kívánják indítani a kiképző-tanácsadó missziót, középtávon biztosítani kívánják az elmúlt évek során 350 ezer fősre fejlesztett afgán biztonsági szervek finanszírozását, hosszú távon pedig úgynevezett tartós partnerséget akarnak kialakítani Afganisztánnal. Ami a középtávú finanszírozási terveket illeti, a NATO-országok csúcsvezetői megerősítették, hogy 2017 végéig mindenképpen biztosítják a szükséges pénzforrásokat.

Az idén év végén lezáruló harci küldetésnél nagyságrendekkel kisebb méretű, új kiképző-tanácsadó misszió gördülékeny megszervezéséhez NATO-tisztségviselők szerint arra lenne szükség, hogy legkésőbb néhány héten belül megszülessen a megállapodás az új misszióhoz tartozó katonák jogállásáról, és tisztázódjon, hogy az eddig harci szerepet ellátó ISAF-katonák mellett a felszerelés mekkora hányadát, milyen elemeit kell elszállítani Afganisztánból.

E logisztikai kényszerrel szemben azonban politikai akadályok léptek fel, amelyek akadályozzák a megoldást: az Afganisztánban lebonyolított elnökválasztás két nagy riválisa csalással vádolja egymást, máig nincs végeredmény, nincs hivatalos választási győztes, következésképpen nincs olyan afgán közhatalmi tényező, amely megállapodhatna az új nemzetközi misszió keretfeltételeiről. Hamid Karzai leköszönő elnök ezt a teendőt áthárította utódjára, ám egyelőre nem tudni, hogy ki lesz az utódja.

18.47:  Petro Porosenko ukrán elnök annak a reményének adott hangot, hogy tűzszüneti megállapodás születik az Ukrajna, Oroszország és az EBESZ képviselőiből álló kontaktcsoport pénteki minszki ülésén, és a tűzszünet akár már aznap életbe is léphet Kelet-Ukrajnában a kormányerők és az oroszpárti szakadárok között.

A NATO-értekezlethez szorosan kapcsolódóan megszervezték a NATO-Ukrajna Bizottság csúcsszintű megbeszélését is, amire kora este kerül sor. Porosenko újságíróknak azt mondta, hogy a fegyvernyugvás az első lépés lehet a béke felé Ukrajnában. A harcok végeztével szerinte „fokozatos béketerv" léphet életbe az ország keleti részén.

A Fehér Ház ugyanakkor azt közölte: Obama, Cameron, Merkel, Hollande és Renzi a csütörtöki newporti különtanácskozáson egyetértett abban, hogy Oroszországnak „magasabb árat kell fizetnie" magatartásáért. Hollande ehhez azt tette hozzá: az uniós szankciók súlya az elkövetkező órák fejleményeitől függ. A francia államfő szintén jelezte, hogy a franciák által gyártott helikopterhordozó hajó átadását Oroszországnak nem törölték, hanem csupán felfüggesztették.

A tűzszünetet elvben elfogadták a kelet-ukrajnai szakadárok is. Porosenko nyilatkozatára reagálva közös közleményt adott ki a felkelők által önhatalmúlag kikiáltott két entitás, a Donyecki Népköztársaság és a Luhasznki Népköztársaság vezetője, Olekszandr Zaharcsenko és Igor Plotnickij, akik azt írták, hogy az ő erőik is tűzszünetet kezdenek a Porosenko által megjelölt időpontban. Ennek feltételéül azt szabták, hogy a minszki megállapodásban részletesen rendezzék a fegyvernyugvás betartására vonatkozó garanciákat.

Az orosz magatartás miatt az atlanti szervezet stratégái azt tervezik, hogy az egyes NATO-tagállamok egymást rendszeresen váltva több ezer fővel növeljék a szövetség katonai jelenlétét a leginkább fenyegetett keleti tagországban. Egyes tagországok - így például Németország - ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy állandó támaszpontok létrehozása ellentmondana annak a korábbi NATO-kötelezettségvállalásnak, miszerint az atlanti szervezet nem viszi közelebb Oroszországhoz a saját katonai infrastruktúráját. Azt, hogy Angela Merkel kancellár emlékeztetett erre a kötelezettségvállalásra, a német kormányfőt bíráló nyilatkozat megtételére késztette Algirdas Butkevicius litván miniszterelnököt. Butkevicius azt mondta a litván rádiónak, hogy szövetséges csapatokat kell állomásoztatni a keleti NATO-országokban.

17.22: A csúcsvezetők értekezletével párhuzamosan a tagállamok képviselői - diplomáciai közlések szerint miniszteri szinten - eszmecserét folytattak a NATO-tagságra pályázó országok képviselőivel. Ezek közül kettő, Grúzia és Montenegró esetében látszik lehetőség az előrelépésre. Grúzia és Montenegró számára lehetségessé válik a további közeledés a NATO-hoz - közölte csütörtökön az észak-atlanti szövetség csúcstalálkozóján a dél-walesi Newportban Anders Fogh Rasmussen, a szervezet főtitkára. 

Grúzia számára olyan intézkedéscsomagot dolgoztak ki, és fogadnak el a csúcstalálkozón - közölte Rasmussen -, amely egyfelől NATO kiképző központ létesítését irányozza elő a kaukázusi országban, másfelől pedig azt tartalmazza, hogy a jövőben több és intenzívebb közös hadgyakorlatot fog rendezni a NATO és Grúzia. Montenegró esetében arról születik döntés, hogy megkezdődhetnek a tárgyalások a NATO-val az ország védelmi szektorának reformjáról. A mostani tervek szerint 2015 végén döntenének a NATO-országok külügyminiszterei arról, hogy elég éretté vált-e Montenegró a szervezetbe való meghívásra.

Macedóniával az a gond, hogy mindmáig megoldatlan az ország elnevezéséről folytatott vitája a tagsághoz vezető utat vétójogával elzáró, szomszédos Görögországgal. Bosznia-Hercegovina NATO-közeledését az akadályozza, hogy a nyugat-balkáni ország eddig nem mutatott meggyőző teljesítményt a szükséges reformok terén.

14.50: A dél-walesi Newportban megkezdődött csütörtökön a NATO-országok állam-, illetve kormányfőinek péntekig tartó tanácskozása, amelynek két fő témája az Ukrajnával szembeni agresszív orosz magatartásra adandó nyugati válasz, valamint a "korszakváltás".

Az úgynevezett korszakváltás a NATO eredeti rendeltetésének, a szövetséghez tartozó országok kollektív védelmének ismételt középpontba állítása. Mindezzel párhuzamosan ez év végén lezárul a 13 esztendeje indított, NATO vezette, nagyszabású afganisztáni harci művelet, az ISAF.

A két fő téma annyiban érintkezik egymással, hogy a NATO az ukrajnai válság nyomán a további orosz szándékkal kapcsolatban megnövekedett aggodalmak miatt azt tervezi, hogy erősíti katonai jelenlétét a keleti tagországokban, a balti államokban, Lengyelországban és Romániában.

14.30: „Drámaian megváltozott biztonsági környezetbe kerültünk” – fogalmazott a csúcstalálkozó előtt Anders Fogh Rasmussen főtitkár. Oroszország – mondta – támadást intézett Kelet-Ukrajna ellen. Moszkva ugyan tagadja, hogy csapatokat vezényelt volna Ukrajnába, de a helyszínen tapasztalt tények Rasmussen szerint azt mutatják, hogy legalább ezer orosz katona tartózkodik a szomszédos ország területén.

Az atlanti szövetség üdvözöl minden béketeremtési erőfeszítést, ám igazából az a fontos, ami a terepen történik – hangsúlyozta a főtitkár, utalva Vlagyimir Putyin orosz elnök tűzszüneti felszólítására. Újból felszólította Moszkvát arra, hogy vonja ki katonáit Ukrajnából, és szüntesse a fegyveres lázadó erők támogatását. A főtitkár szerint Oroszország ezzel járulhatna hozzá a feszültség enyhítéséhez, a politikai megoldás kereséséhez.

Diplomaták közlése szerint a csúcstalálkozó kezdete előtt Petro Porosenko ukrán államfő Newportban találkozik Barack Obama amerikai elnökkel, David Cameron brit miniszterelnökkel, Francois Hollande francia köztársasági elnökkel, Angela Merkel német kancellárral és Matteo Renzi olasz kormányfővel.

A newporti csúcstalálkozó további témáiról szólva Rasmussen egyebek közt közölte: ha az iraki kormány a NATO támogatását kérné az Iszlám Állam nevű terrorszervezet visszaszorításához, akkor a kérést az atlanti szervezet komolyan fontolóra venné. A főtitkár emlékeztetett arra, hogy 2011-ig NATO-kiképzők tevékenykedtek Irakban.

Kapcsolódók

Kimaradt?