Nem lesz népszavazás Horvátországban a kisebbségi nyelvhasználatról

Nem tartható népszavazás Horvátországban a kisebbségi nyelvhasználati jog kereteinek megváltoztatásáról, mert a javasolt kérdés nem összeegyeztethető az ország alaptörvényével - erről döntött kedden a horvát alkotmánybíróság.

A Jutarnji List című zágrábi napilap híradásában azt írta, hogy a civil kezdeményezők kérdése - miszerint egyetértenek-e az állampolgárok azzal, hogy a kisebbségek csak azokban a közigazgatási egységekben használhassák saját anyanyelvüket a horváttal egyenjogúként, ahol arányuk meghaladja az 50 százalékot (a mostani egyharmad helyett) - nem egyeztethető össze a horvát alkotmánnyal, ezért arról nem lehet népszavazást kiírni.

A horvát törvényhozás július közepén küldte el alkotmánybírósági véleményezésre a népszavazás kérdését, miután a szábor alkotmányügyi bizottsága úgy ítélte meg, hogy a referendum kiírása alkotmányjogi kérdéseket vet fel. A vukovári nacionalista civil szervezet kezdeményezését több mint 520 ezren írták alá, ami jelentősen meghaladja a választásra jogosultak törvényileg előírt 10 százalékát. A népszavazással voltaképpen azt szerették volna megakadályozni, hogy a kelet-horvátországi Vukováron cirill és latin betűs kétnyelvű feliratokat helyezzenek ki. A kétnyelvű feliratok elleni tiltakozások tavaly nyáron kezdődtek a városban, a kihelyezett táblákat többször is eltávolították. A tiltakozók azt sérelmezték, hogy a cirill betűs feliratok a délszláv háborúk (1991-1995) pusztításaira emlékeztetik őket.

Egy ilyen szavazás sikere azonban az egész országban megakadályozná a kisebbségi nyelvek használatát, így az ott élő szerb, magyar, cseh, szlovák és olasz közösség jogai is jelentősen csorbulnának, illetve súrlódások alakulhatnak ki más országokkal a nemzetközi szerződések, köztük az uniós csatlakozási szerződés megsértése miatt is - jelentették ki korábban horvátországi politikusok és diplomaták.

A horvát alkotmánybíróság - amellett, hogy elvetette a népszavazás kiírásának lehetőségét - egyéves határidőt adott a vukovári városvezetésnek arra, hogy megoldja a kétnyelvű táblák kérdését. A kormányt pedig arra kötelezte, hogy egy éven belül kezdje meg a nemzeti kisebbségek hivatalos nyelvhasználatáról szóló törvény módosítását, amely tartalmazná azokat a jogi intézkedéseket is, amelyek akkor lépnek életbe, ha egy helyi önkormányzat megsérti vagy figyelmen kívül hagyja a kisebbségi nyelvhasználatról szóló jogszabályokat. Ennek a törvénynek a megszületéséig Vukovár területén nem lépnek életbe kényszerítő intézkedések - fogalmazott döntésében az alkotmánybíróság.

Kimaradt?