Elmarasztalta Magyarországot kedden közzétett első fokú ítéletében az Európa Tanács égisze alatt Strasbourgban működő Emberi Jogok Európai Bírósága a tényleges - vagyis a felülvizsgálat lehetőségét kizáró - életfogytiglani szabadságvesztés büntetés miatt.

A bíróság az emberölésért és rablásért elítélt Magyar László ügyében megállapította, hogy a későbbi szabadlábra helyezés eshetőségét kizáró ítélet magalázó bánásmódnak minősül, és így sérti az emberi jogok európai egyezményének előírásait. A strasbourgi bírák azt is megállapították, hogy a magyar hatóságok a 2002 és 2010 között, vagyis mintegy nyolc éven át elhúzódó eljárással megsértették az ügy ésszerű határidőn belüli elbírálásának a követelményét.

Ez utóbbi pont miatt, valamint az eljárási költségek megtérítésére több ezer eurót ítéltek meg Magyar Lászlónak, ám ami a tényleges életfogytiglani büntetés megítélését illeti, azzal kapcsolatban - azon túl, hogy kimondták e büntetésfajta emberi jogokat sértő mivoltát - nem rendeltek el egyéb szankciót.

Magyar Helsinki Bizottság: a strasbourgi döntés minket igazol. A Magyar Helsinki Bizottság évek óta képviselt álláspontját igazolja, és a magyar szabályozás megváltozását eredményezheti, hogy a strasbourgi emberi jogi bíróság kedden elmarasztalta Magyarországot a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés miatt - közölte a civil szervezet az MTI-vel. A szervezet a dokumentumban leszögezte: a strasbourgi bíróság nem azt mondta ki, hogy Magyar Lászlót szabadon kellene bocsátani, de még csak azt sem, hogy egyszer majd mindenképpen szabadon kell őt engedni. Álláspontjuk szerint az ítélet lényege az, hogy minden fogvatartottnak joga van ahhoz, hogy előre meghatározott időközönként, megismerhető szempontok szerint megvizsgálják, indokolt-e még a fogva tartása. A magyar szabályozás azonban ezt semmilyen formában nem teszi lehetővé, nem biztosít elvi lehetőséget sem a szabadulásra, így Magyarország a tényleges életfogytiglan kiszabásával megsértette Magyar László emberi jogait - közölték.