Aláírták az EU-ukrán társulási megállapodás politikai részét
A 28 EU-ország állam-, illetve kormányfője, valamint Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök pénteken Brüsszelben aláírta az EU-ukrán társulási megállapodás politikai részét.
A megállapodás parafált szövegének eredetileg részét képezte az unió és Ukrajna közötti mély és átfogó szabadkereskedelmi egyezmény is. A teljes dokumentum aláírását a tavaly novemberben Vilniusban tartott keleti partnerségi csúcstalálkozón tervezték, ám azt Viktor Janukovics akkori ukrán elnök az utolsó pillanatban megtagadta, majd Oroszországhoz fordult pénzügyi támogatásért. Ez váltotta ki az ukrajnai kormányzat elleni tüntetéseket és tiltakozó akciókat, amelyek végül Janukovics bukásához vezettek.
Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke az aláírást megelőzően arról beszélt, hogy népfelkeléshez, politikai és kulturális váltáshoz vezetett, hogy Viktor Janukovics akkori ukrán elnök tavaly novemberben megtagadta ennek az egyezménynek az aláírását. "Tisztelettel adózunk azok emléke előtt, akik életüket adták a szabadságért, ma pedig támogatjuk azokat, akik egy nyitott és befogadó Ukrajna felépítésén dolgoznak" - húzta alá a volt belga miniszterelnök, arra is kitérve, hogy a politikai társulásról szóló megállapodás és a szabadkereskedelmi egyezmény egy és oszthatatlan, és bízik a fennmaradó részek mielőbbi aláírásában. "Az Európai Unió az új Ukrajna oldalán áll" - húzta alá Van Rompuy.
Az unió és Ukrajna közötti megállapodáshoz most kiegészítő okmányt fűztek, amelynek értelmében ez a pénteki aláírás csupán a politikai vonatkozású fejezetekre vonatkozik. Később - valamikor a május 25-re kiírt ukrán elnökválasztás után - a szabadkereskedelmi egyezményt is alá akarják írni, ám az EU addig is egyoldalúan vámkönnyítésben részesít ukrán árucikkeket - diplomáciai források közlése szerint főként mezőgazdasági és nehézipari termékeket, idén április és november között összesen mintegy félmilliárd euró értékben. Ukrajnának tehát a maga részéről egyelőre nem kell megnyitnia a piacát a vámok eltörlése révén az uniós termékek előtt.
A most aláírt politikai megállapodásban Ukrajna kötelezi magát az emberi jogok tiszteletben tartására, a szabad piacgazdaság megteremtésére és az Európával való szoros együttműködésre. Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök az aláírást követően az egyezményben szereplő biztonsági és védelmi együttműködést, valamint annak a mechanizmusnak a fontosságát hangsúlyozta, amely segíti az ukrajnai reformok előmozdítását. "Őszintén szólva nem érdekel, mit szól Oroszország az aláíráshoz, én Ukrajnát tartom szem előtt, az ukránokat, és európai jövőnket(...) ez a megállapodás ukránok millióinak vágyait teljesíti, akik az Európai Unióban szeretnének élni" - hangsúlyozta ideiglenes ukrán kormány vezetője, aki szerint Oroszország valódi gazdasági büntetőintézkedések bevezetésével volna legjobban féken tartható. "Eladják az olajat és a földgázt, főleg az Európai Uniónak, majd fogják az eurókat, dollárokat és fontokat, vesznek belőle fegyvereket, páncélosokat, és lerohannak egy független országot. Ez nem jó üzlet" - hangoztatta Jacenyuk.
A csütörtökön kezdődött EU-csúcs második munkanapjára érkező tagállami vezetők közül Dalia Grybauskaite litván elnök arról beszélt az újságíróknak, hogy az EU-ukrán társulási megállapodás politikai fejezeteinek mostani aláírása elsősorban szimbolikus jelentőséggel bír, hiszen "az ukrán kormány és lakosság támogatását" juttatja kifejezésre az unió részéről.
Werner Faymann osztrák kancellár szerint az aláírással világosan kimondják, hogy Ukrajna él az önrendelkezési jogával, és saját maga választja meg, kivel milyen megállapodást köt. Faymann a maga részéről a katonai szövetségkötést illetően azt tanácsolta Ukrajnának, hogy - miként Ausztria is tette - válassza a semlegességet.