Ukrajna az orosz "agresszió" megállítását kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsától a BT szombati rendkívüli ülésén, és azzal vádolta meg Oroszországot, hogy megsértette az ENSZ Alapokmányát katonai egységeinek a Krímbe vezénylésével. Barack Obama amerikai elnök másfél órát beszélt Vladimir Putyin orosz államfővel.

A legfontosabb események eddig:

• Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton felhatalmazást kért és kapott a parlament felsőházától, hogy katonai erőt alkalmazhasson Ukrajna területén.
• Fegyveresek ellenőrzik a Krímbe vezető utakat, blokád alá vonták a szevasztopoli és a szimferopoli repülőteret, a balaklavai kikötőben orosz hadihajó zárta el a tenger felé vezető kijáratot. Egyre több orosz helikopter érkezik a Krím-félszigetre.
• Oroszország már péntek este elismerte, hogy a csapatai elhagyták a fekete-tengeri orosz támaszpontot, de nem hajlandó tárgyalásokat kezdeményezni, mert szerintük ez csak a fekete-tengeri flotta védelmét szolgálja és nem sértette meg a korábbi egyezményeket.
• Ukrajna az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülésének összehívását kérte. A testület szombat este ülésezett.

Jurij Szergejev ukrán nagykövet a BT szombati rendkívüli ülésén közölte: Oroszország elutasította hazája arra vonatkozó javaslatát, hogy tartsanak azonnal kétoldalú konzultációt. Vitalij Csurkin orosz nagykövet erre kijelentette, hogy a kijevi kormánynak "szakítania kell" a radikálisokkal, és figyelmeztetett, hogy a radikálisok akciói "súlyos fejleményekhez vezethetnek, az Oroszországi Föderáció ezt próbálja megakadályozni". Oroszország a krími oroszbarát hatóságok kérésére avatkozott bele a válságba - tette hozzá. 

Az orosz diplomata visszautasította Kijev vádjait, és kijelentette: a válság megoldása az lenne, ha visszatérnének a február 25-i , Kijevben Viktor Janukovics államfő és az ukrán ellenzék által aláírt megállapodáshoz, és helyreállítanák a nemzeti egységkormányt.Az ülés egyik szünetében Csurkin azt mondta újságíróknak nyilatkozva, hogy Oroszország "kész a komoly megbeszélésekre".

Traian Băsescu szombat estére tanácskozásra hívta a román nemzetbiztonsági szervek vezetőit az elnöki hivatalba. Az ülés végén az államfő közleményt adott ki, amely szerint Romániát nem érinti közvetlenül a kírmi válság, az ország nemzetbiztonsága egyelőre nincs veszélyben. "Bukarest figyelemmel követi az eseményeket" – olvasható a közleményben.

Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete kijelentette az ülésen, hogy az ukrajnai helyzet "egyre ingatagabb és veszélyesebb". Oroszország ukrajnai akcióival megsérti az ország szuverenitását, és fenyegeti a nemzetközi békét és biztonságot" - jelentette ki Samantha Power. "Oroszországnak fel kell hagynia ukrajnai intervenciójával, mert provokatív akcióival könnyen túlfeszítheti a húrt."

Arra kérte Moszkvát, hogy közvetlenül tárgyaljon az ukrán vezetéssel, és azt javasolta, hogy azonnal küldjenek Ukrajnába nemzetközi megfigyelőket, akik segíthetnének a válság súlyosbodásának megelőzésében. Power szerint az ENSZ és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) adhatná a megfigyelőket.

A rendkívüli ülést kezdeményező Mark Lyall brit nagykövet közölte: az ülés célja kideríteni, hogy Oroszország "milyen alapon szállta meg a stratégiailag fontos Krím félszigetet". Miután az ülés befejeződött anélkül, hogy a BT tett volna bármilyen lépést az ukrajnai válság ügyében, Lyall újságíróknak nyilatkozva kijelentette: "Nem igazolható az a katonai tevékenység, amelyet Oroszország az utóbbi 48 órában végzett".

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár az ülés idején közleményt adott ki, és ebben követelte Ukrajna függetlenségének, szuverenitásának és területi egységének maradéktalan tiszteletben tartását, valamint "a nyugalom helyreállítását és közvetlen párbeszédet minden érintett fél között".

Obama másfél órát beszélt Putyinnal

Az Ukrajnában kialakult "rendkívüli helyzet különböző aspektusait" vitatta meg Vlagyimir Putyin orosz és Barack Obama amerikai elnök szombat este folytatott, a Fehér Ház által kezdeményezett másfél órás telefonbeszélgetésük során.

A Kreml sajtószolgálatának beszámolója szerint az orosz elnök azt hangsúlyozta, hogy "amennyiben továbbterjed az erőszak Ukrajna keleti régióira és a Krímre, akkor Oroszország fenntartja magának a jogot saját érdekei és az ott élő orosz ajkú lakosság megvédelmezésére". Putyin felhívta a figyelmet, hogy reális veszélyek fenyegetik az ukrán területen tartózkodó orosz állampolgárok, megannyi honfitársa életét és egészségét. Ezért elképzelhető, hogy Oroszország nemcsak a Krímbe vezényel katonákat, hanem minden olyan ukrán területre, ahol az orosz ajkúak többségben vannak - olvasható a Kreml honlapján.

Az orosz katonai erő ukrajnai bevetése kapcsán Obama által hangoztatott aggodalmakra válaszul az orosz elnök utalt a - megfogalmazása szerint a jelenlegi kijevi hatalom által lényegében ösztökélt - ultranacionalista elemek provokációs, bűnös akcióira.

A washingtoni fehér Ház közleménye szerint Obama követelte Putyintól, hogy Oroszország rendelje vissza a kivezényelt orosz alakulatokat krími bázisukra, tartózkodjon az ukrán válságba való mindennemű beleavatkozástól, és figyelmeztette őt, hogy Oroszország "egyre jobban el fog szigetelődni a nemzetközi közösségtől, ha folytatja az ukrajnai intervenciót".

Az amerikai elnök kijelentette, hogy Oroszország egyértelműen megsértette Ukrajna szuverenitását és területi integritását katonai alakulatok Ukrajnába vezénylésével, ami egyúttal a nemzetközi jognak és az ENSZ Alapokmányának a megsértése. Arra bíztatta Putyint, hogy Moszkva békésen tárgyaljon a kijevi hatóságokkal abbéli aggodalmáról, hogy Ukrajnában hogy bánnak az orosz anyanyelvűekkel. Ha szükséges, ehhez kérjen nemzetközi segítséget. Az Egyesült Államok kész részt venni a segítségnyújtásban - tette hozzá. Obama elismerte viszont, hogy Ukrajnának és Oroszországnak szilárd történelmi és kulturális kapcsolatai vannak, és hogy meg kell védeni az ukrajnai orosz ajkúak és más kisebbségek jogait.

Az Egyesült Államok felfüggeszti részvételét a G8-as országcsoport júniusra tervezett, az oroszországi Szocsiban megrendezendő gazdasági csúcstalálkozójának előkészítésében - közölte az elnök, megerősítve ezzel egy meg nem nevezett amerikai tisztségviselő korábbi bejelentését.

Francois Hollande francia elnök is felhívta Putyint, és arra kérte, hogy Oroszország tartózkodjon az erő alkalmazásától Ukrajnában, és a nemzetközi közösséggel közösen keresse a kiutat a válságból - közölte az Elysée-palota. Hollande elmondta, hogy nagyon aggasztja az ukrajnai helyzet. A francia államfő az ukrajnai helyzetről beszélt szombat este Obamával, Herman Van Rompuyjel, az Európai Tanács elnökével és Angela Merkel német kancellárral is. Putyint telefonon felhívta Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is szombaton.