A cseh közvélemény mintegy fele úgy véli, hogy a Benes-dekrétumokat továbbra is érvényben kell tartani - derült ki abból a decemberi országos közvélemény-kutatásból, amelynek eredményét kedden hozták nyilvánosságra Prágában.

A CVVM közvélemény-kutató központ felmérése szerint az ezzel ellenkező álláspontot, tehát hogy a csehszlovákiai szudétanémetek és magyarok kitelepítését elősegítő rendeleteket el kellene törölni, a megkérdezettek csupán 14 százaléka vallotta. Valamivel több mint egyharmad nem tudott, illetve nem akart véleményt mondani.

Mint ismeretes, a közel hetven éve hozott, a felvidéki magyarokat jogaiktól megfosztó és formálisan még mindig érvényben lévő Beneš-dekrétumok a mai napig mérgezik Szlovákia, Csehország és Magyarország viszonyát. 1945. augusztus 2-án adta ki Edvard Benes csehszlovák elnök magyarokat és németeket sújtó 33. dekrétumát, mely az ország területén élő nem-szláv népességet – a kollektív bűnösség elve alapján - megfosztotta állampolgárságától. Az 1945 májusa és októbere között hatályba léptetett Benes-dekrétumok a magyar és német lakosságon torolták meg Csehszlovákia széthullását, és előirányozták a kisebbségek kitelepítését, illetve erőszakos beolvasztását.

A Benes-dekrétumok számos ponton sértették az alapvető emberi jogokat, mivel nemzetiségi alapon diszkrimináltak, kényszermunkát vezettek be, és önkényesen rendelkeztek milliók tulajdonáról. Mindennek dacára a jogfosztó törvényeket mind a rendszerváltás utáni Csehszlovákia, mind a szétváló cseh és szlovák állam – egyes rendeletek kivételével – megőrizte jogrendjében, sőt, 2007 során az utódállamok még azt is elérték, hogy azok az Európai Unió lisszaboni szerződésének keretein belül is hatályban maradhassanak. A Benes-dekrétumok fájó emléket jelentenek az egykor jogfosztottak – és utódaik – számára, érvényben tartásuk máig feszültséget eredményez a közép-európai nemzetek között. (rubicon.hu)