Szalonikiből kerül Kolozsvárra az „ifi-staféta”

Január elsejétől egy évig az észak-görögországi nagyváros, Szaloniki Európa Ifjúsági Fővárosa, hogy aztán 2015-ben leendő testvérvárosa, Kolozsvár vegye majd át a stafétát. Szintén január elsejétől Görögország tölti be az EU soros elnöki tisztét. Minderről Salamon Márton Lászlóval, Románia szaloniki főkonzuljával beszélgettünk.

Honnan indult az a kezdeményezés, hogy Szaloniki Kolozsvár testvérvárosa legyen?

Még a mandátumom legelején megtettem a szokásos tiszteletköröket az észak-görögországi hatóságoknál, és újonnan érkezett külképviseletvezetőként végiglátogattam Macedónia és Trákia kormányzójától a szaloniki mitropolitáig és a többi főkonzul kollegáig minden hivatalos személyt a régióban. Üde színfoltként marad meg emlékezetemben a Yannis Boutaris szaloniki polgármesterrel való találkozóm, aki azzal kezdte a beszélgetést, hogy ő nagy barátja Romániának, hiszen maga is vlach származású, és örömmel emlékszik vissza az Arad melletti, ménesi borpincékre, ahova régi bortermelő család sarjaként (a Boutari hires bormárka Görögországban és nem csak – szerk. megj.) többször is ellátogatott, amikor még főállásban volt borász. A gyakori kóstolókból aztán baj is lett: Boutaris úr alkoholistává vált, és éveken át küzdött függőségével. De leküzdötte, és immár harminc éve nem tett alkoholt a szájába, meséli derűsen, miközben - kemény dohányosként – fél órán belül a harmadik cigarettájára gyújt rá. Nos, ez a civil szférából érkezett, hetvenéves korára fülbevalóval és tetoválásokkal ékesitett vlach borász, aki általános meglepetésre nyerte meg négy évvel ezelőtt a szaloniki polgármester-választást, sajnálkozva mondta el, hogy Szaloniki romániai testvérvárosával, Konstancával három évtizede, amióta a formális kapcsolat létrejött, semmiféle közös projekt nem született. Igy jött az ötlet, hogy próbálkozzunk Kolozsvárral kapcsolatot teremteni… Nem sokkal később érkezett a hir, hogy Kolozsvár megnyerte az Európai Ifjúsági Főváros 2015-ös projektjét, és igy Szalonikitől – amely 2014-ben viseli a megtisztelő cimet – Kolozsvár veheti át a stafétát 2014 végén. Azonnal felvettem a kapcsolatot a kolozsvári városháza projektigazgatójával, Farkas Andrással, aki örömmel vette a mediálást, tavaly év végén többször is Szalonikiben járt, és jelenleg éppen ismét itt van, hogy kiépitse a kapcsolatokat a szaloniki programszervező csapattal. Fogadta őt többek között Boutaris polgármester is, igy a testvérvárosi szerződés aláirása aktuálissá vált. Igy most már csak formális kérdés, hogy mikor látja el aláirásával a szerződést a két polgármester.

A rendszerváltás után ezrével születtek testvértelepülési szerződések erdélyi és külföldi városok, községek között. Milyen hozadéka lehet Kolozsvár számára annak, hogy Szaloniki a testvérvárosa lesz? 

Valóban: mindennél fontosabb, hogy az egyezmény ne maradjon irott malaszt, mint az sok esetben lenni szokott, hanem konkrét cselekvés legyen mögötte. Erre pedig a két kiváló projektszervező csapat a garancia, illetve az Európa Ifjúsági Fővárosa programban rejlő hatalmas lehetőségek. Kolozsvár rengeteget profitálhat a szalonikiak tapasztalatából mind az ififőváros program szervezése terén, mind egyéb területeken. A két város között rengeteg a közös vonás: mindkettő regionális központ, Szalonikit nemhivatalosan Görögország második fővárosaként tarják számon, mindkét város nagy egyetemi központ, igy a diák- és tanárcsere-programokat könnyen meg lehet szervezni, és még sorolhatnám az előnyöket és a lehetőségeket.

És fordítva: Szalonikinek miért "éri meg" ez a szerződés?

Meggyőződéssel állitom, hogy Szalonikinek is bőven van mit tanulnia Kolozsvártól. Boutaris polgármester immár szinte négy éves tevékenysége máris jelentős nyitást jelentett a kulturális sokszínűség promoválása irányában, aminek – az észak-görögországi régió történelmien multikulturális jellege ellenére – nem igazán volt itt hagyománya. Kolozsvár tapasztalata ezen a téren mindenképpen hasznositható, de városmenedzsment terén is sok az együttműködési lehetőség. 

Úgy általában milyen Románia megítélése Görögországban?

A görögök hagyományosan baráti népként tekintenek a románokra, és valóban sok is a rokon vonás a két ország, a két nép között. Ennek nyilván történelmi gyökerei vannak, amire most nincs lehetőségünk kitérni. Ami a jelent illeti, Görögországban sokkal kevésbé vannak jelen a román állampolgárokkal szemben Nyugat-Európában tettenérhető előitéletek, és az itt élő mintegy hatvanezer román állampolgár kiválóan integrálódott a görög társadalomba. Sőt, főleg mióta Görögország súlyos gazdasági gondokkal küzd, a görögök jelentős része elismeréssel szól Románia pozitiv gazdasági mutatóiról, javuló eredményeiről.

Mandátumod idején sorsdöntő pótselejtezőt játszott Románia és Görögörszág labdarúgó válogatottja. Milyen volt a hangulat Szalonikiben?

Valóban, a két futballmeccs idején több figyelmet szenteltek a görögök Romániának, de igazából negativ felhangok nélkül. Egyetlen kellemetlen eseményről van tudomásom: a román szurkolókat az első meccsre Athénba szállitó egyik autóbusz utasainak volt egy kisebb összetűzésük Szalonikiban a helyi szurkolókkal, ám az esetnek komoly következményei, szerencsére, nem voltak.

Athén január elsején átvette az EU-elnökséget. Hogyan viszonyul Görögország Románia schengeni csatlakozásához? Lendíthet-e egyáltalán a csatlakozás ügyén, ha a soros elnökséget betöltő tagállam is támogatja?

Amint az a soros görög EU-elnökség január 8-i, athéni nyitórendezvényén is elhangzott, Görögország támogatja Románia (és Bulgária) schengeni csatlakozását, és minthogy az uniós menetrendet a soros elnökséget viselő ország szabja meg, nem mindegy, hogy Athén hogyan viszonyul a kérdéshez. Persze a schengeni csatlakozáshoz ennél több kell, de a görögök részéről minden támogatás adott, hiszen Görögországnak is közvetlen érdeke a schengeni térség bővülése északi határai felé.

Egyáltalán milyen szava lehet az EU-ban egy olyan országnak, amely egy jó ideje már a nemzetközi hitelezők lélegeztetőgépén él a politikai osztály felelőtlensége miatt? Javult-e valamelyest a gazdasági helyzet Görögországban?

Görögországnak ugyanakkora szava kell, hogy legyen az EU-ban, mint bármelyik más uniós országnak. A soros EU-elnökség éppen az az eszköz, az a mechanizmus, amely révén hat hónapig egy tagállam szabhatja meg az Európai Unió menetrendjét, prioritásait, és ennek nincs köze az adott ország méreteihez, gazdasági helyzetéhez, illetve egyéb, objektiv vagy szubjektiv tényezőkhöz. Természetszerűen a soros elnöki tisztséget betöltő tagállam előtérbe helyezi azokat a problémaköröket, amelyekkel maga is küzd, és Görögország is ezt teszi: a hathónapos program részei a gazdasági növekedés ösztönzése, a munkanélküliség, különösképpen a fiatalkori állástalanság csökkentése, illetve az illegális bevándorlás visszaszorítása. Ami a gazdasági helyzet javulását illeti, vannak biztató jelek, tavaly már jelentősen kisebb mértékben zsugorodott a görög gazdaság, mint az azt megelőző években, és egyes előrejelzések szerint 2014 lesz az első olyan év, amelyben a gazdasági válság kitörése óta – ha nem is jelentős mértékű, de mindenképpen pozitiv – gazdasági növekedés várható.

Hogyan csapódott le az utca emberében ez a súlyos válság? Hisznek-e még egyáltalán a politikusokban?

Egy demokráciában az állampolgárok maguk választhatják meg képviselőiket, márpedig Görögország bő negyven éve demokratikus állam. A politikai osztály, vezetői szinten, leképezi az adott társadalmat, úgyhogy arról beszélni, hogy a politikusok a hibásak egy ország problémáiért – zsákutca, sőt veszélyes is lehet, mert megkérdőjelezheti magát a demokratikus berendezkedést. A gazdasági válság, az emberek csalódottsága, a fokozatos elszegényedés felszínre hozhat bizonyos szélsőséges nézeteket és politikai erőket, s ez a veszély Görögországban is valós. Megvannak az eszközök arra, hogy a nem megfelelő vezetőket a választók lecseréljék, és ez egy demokráciában tökéletesen elegendő kell, hogy legyen. 

Újságíróból lettél diplomata. Ha riportot kellene írni szaloniki román főkonzul egy napjáról, milyen címet adnál a riportnak?

Hm… Talán ezt: „Jó diplomata holtig tanul…”  

Kimaradt?