Magyar identitást szítanak a diaszpórában a Kőrösi-ösztöndíjasok

Folytatódik a diaszpóra magyarságát segítő Kőrösi Csoma Sándor program a jövő évben is, a finanszírozását a költségvetés biztosítani fogja - jelentette be a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a programot értékelő konferencián hétfőn Budapesten.

Semjén Zsolt kiemelte: fantasztikus munkát végeztek az ösztöndíjasok, "briliánsan megoldották" a feladatot, és abszolút pozitív visszajelzések érkeztek kinti tartózkodásukról.

Rámutatott: a magyarság megtartása tekintetében nem elegendő, ha Magyarországon jól mennek a dolgok. Fontos, hogy megerősödjön a Kárpát-medence magyarsága "az elszakított területeken", és a diaszpóra a harmadik terület, amely a magyarság megmaradása szempontjából kulcsfontosságú - hangsúlyozta, hozzátéve: eddig az emigráció, a diaszpóra magyarsága háttérbe szorult a Kárpát-medencei kérdésekhez képest.

Négy lépést tettek a diaszpóra magyarságának megőrzéséért - idézte fel Semjén Zsolt, aki elsőként a diaszpóratanács létrehozását említette, amely az ottani magyarság speciális problémáival foglalkozik, majd kitért arra, hogy 50 konzult küldtek a honosítás lebonyolításának megkönnyítésére.

Szólt még a tárgyi örökség mentéséről, dokumentálásáról a Julianus-program keretében, és negyedik lépésként a Kőrösi Csoma Sándor programról, amelynek közlése szerint a magyar identitás "felszítása" volt a célja. Sok helyen ez már alig pislákolt, ezért volt fontos a program elindítása - mondta a miniszterelnök-helyettes.

Kitért arra is: ha akarják, ha nem, a nyelvváltás előbb vagy utóbb be fog következni. A magyarságukban ugyanakkor azokat is meg kell tartani, akiket a nyelviségben már nem lehet. Ezért fontos, hogy előbb-utóbb angol nyelvi szekciót is létrehozzanak az adott diaszpóraszervezeteknél - hangsúlyozta a kormányfőhelyettes.

A program márciusban indult 47 ösztöndíjas részvételével, akiket öt-hat hónapos időtartamra küldött a kormány a diaszpóra területeire.

Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár az MTI-nek akkor elmondta: a Kőrösi Csoma Sándor program célja, hogy minél jobban megismerjék a diaszpórában élők hétköznapjait és segítsék életüket. Teljesen más élethelyzetekről és megoldandó problémákról van szó esetükben, mint a Kárpát-medence magyarságánál - jelezte.

A helyettes államtitkár tájékoztatása szerint a fiatalokat a diaszpóraszervezetek igényeinek megfelelően választották ki, így volt olyan ország, ahová magyartanár, volt, ahová néptáncoktató vagy könyvtáros érkezett. Feladatuk volt még, hogy naprakész és korrekt információval szolgáljanak Magyarországról a diaszpórában élőknek. A fiatalok többsége az Egyesült Államokba, Kanadába utazott, de ment ösztöndíjas Ausztráliába, Dél-Amerikába, a nyugat-európai országokba, valamit Dél-Afrikába és Izraelbe is. A programra mintegy 480 millió forint állt rendelkezésre.

Kimaradt?