banner_jtYG1g7R_1_970x250.gif
banner_PIz6eiCM_Koldok_300x250.gif

Tagadta nemzetközi sajtótájékoztatóján az orosz elnök Navalnij megmérgezését

Az amerikai titkosszolgálati anyagok legalizálásának nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnök azt a nemzetközi újságírói oknyomozást, amely arra az eredményre jutott, hogy Alekszej Navalnij ellenzéki politikust az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) emberei mérgezték meg.

Putyin csütörtöki éves sajtótájékoztatóján azt mondta, az anyag publikálása azt jelenti, hogy a "berlini klinika páciense" élvezi az amerikai szakszolgálatok támogatását. "Ha ez így van, akkor helyes, hogy a mi szakszolgálataink ügyelnek rá" - mondta. "De ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy meg kell megmérgezni. Minek megmérgezni, kinek kell ő?" - mondta Putyin.

Hozzátette: ha ezt akarták volna elérni, be is végezték volna az ügyet. Emlékeztetett rá, hogy Navalnijt a felesége első kérésére kiengedték Németországba. A politikai küzdelemben bevált trükknek nevezte, hogy valaki az első számú vezetőt vádolva az ő szintjére próbálja felhúzni saját jelentőségét, konkrét tettek és program helyett.

Putyin ismételten az érintett nyugati országokat hibáztatta amiatt, hogy Oroszországban nem indult vizsgálat "az ismert blogger" ügyében. Felhívta a figyelmet arra, Moszkvának még az ehhez szükséges szakértői vizsgálati zárójelentéseket sem adták ki.

Az „új” hidegháborúról

Az elnök a Nyugatot tette felelőssé az újabb hidegháború kialakulásáért, rámutatva, hogy Oroszországnak reagálnia kellett a NATO keleti bővítésére, valamint arra, hogy az Egyesült Államok az elmúlt években felmondott egy sor fegyverzetkorlátozási szerződést. Megismételte, hogy Moszkva hadászati fegyverzetek csökkentésről szóló, februárban lejáró Új START (START-3) szerződés egyéves meghosszabbítását javasolja, azzal, hogy ezalatt a két ország diplomatái érdemben tárgyalják meg a fegyverzetkorlátozás kérdéseit. Megjegyezte, hogy erre Joe Biden megválasztott amerikai elnök is hajlandóságot mutatott.

Közölte, hogy Oroszország, miután - válaszul a rakétavédelemről szóló szerződésből való amerikai kilépésre - elsőként állított hadrendbe hiperszonikus fegyvereket, most az ilyen eszközök elleni védelmen dolgozik. Költséghatékonynak nevezte a hadászati egyensúly fenntartására irányuló orosz lépéseket, rámutatva, hogy a 760 milliárd dolláros amerikai katonai büdzsével szemben az orosz csak 46 milliárdos, és csak a hatodik helyen áll a világon.

Az új amerikai elnökről

Reményét fejezte ki, hogy Bidennel sikerül majd rendezni a kétoldalú kapcsolatokban keletkezett problémáknak legalább egy részét. (Dmitrij Peszkov közölte, hogy egyelőre nincs előkészületben telefonbeszélgetés a hivatalban lévő orosz és a leendő amerikai elnök között.) Putyin mindemellett kifejezte meggyőződését, hogy az amerikaiak be fognak avatkozni a 2021-ben esedékes orosz parlamenti választásokba, ahogy mindig is szoktak, de Oroszország felkészül erre. Kifejezte készségét arra, hogy "példátlanul nyitott" együttműködést folytassanak a megfigyelőkkel.

Provokációnak nevezte azt a kérdést, hogy az orosz hackerek vajon miért nem segítették győzelemre idén is Donald Trumpot az amerikai elnökválasztáson. Megismételte, hogy Moszkva nem avatkozott be az amerikai választásokba. Arra a kérdésre, hogy menedéket ad-e Trumpnak, mint Edward Snowden informatikusnak, kijelentette, hogy erre a hivatalban lévő elnöknek nincs szüksége, mert jó eredményt ért el a választáson.

A koronavírus-járványról

Az Északi Áramlat-2 fölgázvezeték fennmaradó, mintegy 160 kilométeres szakaszának befejezési esélyeiről szólva kijelentette, hogy az orosz vezetékes gáz 20 százalékkal kevesebbe kerül a német és az európai gazdaságnak a cseppfolyósított amerikainál. Kifejezte reményét, hogy az Egyesült Államok tiszteletben fogja tartani a projektet és az európai érdekeket, és visszatér a jóhiszemű konkurenciaharchoz.

 A koronavírus-járványról szólva leszögezte, hogy Oroszország nem készül újabb zárlat bevezetésére. A 68 éves vezető kijelentette, hogy akkor fogja beoltatni magát a Covid-19 ellen, ha a vakcinát a szakemberek az ő korosztályának is javasolják. Ugyancsak a szakemberek ajánlásától tette függővé Oroszország határainak megnyitását.

Elismerte, hogy Oroszországnak nincs elegendő üzeme és felszerelése az oltóanyag gyártásához, de azt ígérte, hogy a kapacitás növekedni fog. A korlátozó intézkedések feloldását a tömeges immunitás elérésétől és a lakosság beoltásának haladásától tette függővé. Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az átoltottság növelése érdekében egy "könnyű", egykomponensű, rövidebb ideig tartó védettséget adó vakcinát alkalmazzanak.

A térségbeli konfliktusokról

Bejelentette, hogy Oroszország növelni fogja a Donyec-medencei szakadár ukrán területeknek nyújtott támogatást a termelés növelése, a szociális támogatás és az infrastruktúra terén. Putyin úgy vélekedett, hogy Kijevben "nincs meg a politikai bátorság" a Donyec-medence helyzetének politikai rendezéséhez.

Kifogásolta, hogy az ukrán vezetők a választások idején a többségre támaszkodnak, de hatalomra kerülve folyton a szélsőséges nacionalisták érdekeit tartják szem előtt. Az elnök nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a két szemben álló fél, Örményország és Azerbajdzsán beleegyezése esetén megnöveljék a Hegyi-Karabahban állomásozó orosz békefenntartók létszámát.

Putyin országos sajtótájékoztatóját járványhelyzet miatt online üzemmódban tartották meg. A négy és fél órás eseményt Novo Ogarjovóban, az elnöki rezidencián, a Kremlben dolgozó sajtóstábnak még külön megtoldották egy húszperces, élőben közvetített kérdezési lehetőséggel.

Kapcsolódók

banner_33n1iUxf_maltai-970x250.gif
banner_jpL2NADm_maltai-300x250.gif

Kimaradt?