Ha sikerül a parlamentbe bekerült két jobboldali párttal egy közös kormányprogramot papírra vetni, és egy olyan irányt megszabni, amely a magyar közösség érdekképviseletét erősíti, akkor az RMDSZ nem zárkózik el attól, hogy kormányzati tényező legyen – jelentette kedden, Budapesten Kelemen Hunor. A szövetségi elnök Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkárral tartott sajtótájékoztatón értékelte ki a parlamenti választásokat.

„Jó eredményt ért el az RMDSZ a parlamenti választásokon. A magyar közösség arányos képviseletét biztosítani tudjuk olyan körülmények között, hogy az elmúlt 30 évben most vasárnap volt a legalacsonyabb részvétel” – jelentette ki budapesti sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor.

A szövetségi elnök közlése szerint az eddig adatok alapján az RMDS-nek várhatóan továbbra is 21 képviselője és 9 szenátora lesz a parlamentben. Csak az kérdéses, hogy a 21-ik mandátum a szavazatok visszaosztás után melyik megyébe kerül. Emlékeztetett, hogy a korábbi választásokon a visszaosztások révén volt már az RMDSZ-nek képviselője Călărași vagy Giurgiu megyében is, ebben a ciklusban pedig Konstanca megyében volt egy képviselője.

Kelemen Hunor elmondta, a koronavírus-járvány többszörösen is sújtotta az idei parlamenti választásokat, az eredményeket pedig ennek tükrében kell értékelni. Egyfelől rányomta a bélyegét kampányra, mert pártoknak nem állt módjukban közvetlen kapcsolatot teremteni a választókkal.

Másfelől a politikai osztályban való bizalom csökkenése, „a döntéshozók iránti düh”, illetve a járvány okozta félelem befolyásolta a részvételt. Az RMDSZ elnöke szerint a választásokon általában legaktívabb, 40-50 éves korosztály maradt most távol az urnáktól. „Ez a korosztály volt a legdühösebb a kormány intézkedéseire, piacok, iskolák bezárására. Nem értette meg, hogy a kormány ezeket bezárja, de elvárja, hogy menjen el szavazni. Ez a kettő számukra nehezen működött” – magyarázta. Rajtuk kívül nem mentek el szavazni a 60 fölöttiek sem, akik viszont az egészségüket féltették.

Kelemen Hunor szerint mindezek ellenére voltak olyan vidékek magyarlakta megyékben, ahol az országos átlagnál magasabb volt a részvétel. Példaként Hargita, Maros, Bihar, Szatmár és Szilágy megyét említette. Ugyanakkor a nagyvárosokban, elsősorban a nagyvárosi szórványban az átlagnál kisebb volt a magyarok szavazási kedve. „Összességében azonban a magyar választók részvételi aránya együtt mozgott a románokéval” – mondta a politikus.

Emlékeztetett, hogy a választásokon egyik párt sem ért el abszolút többséget, és az RMDSZ nélkül egyik oldal sem tud parlamenti többséget alkotni és kormányt alakítani. Kelemen kifejtette, hogy a következő években stabil kormányra van szükség, amely megfelelő válaszokat tud adni a társadalmi kérdésekre, biztonságot nyújt az oktatás, az egészség és a gazdaság területén. A magyar közösség számára a nemzeti identitás megőrzésének biztonsága is fontos – tette hozzá.

„Mi régóta mondjuk, hogy Romániának középjobboldali koalícióra van szüksége. Ez azt is jelenti, hogy amennyiben lehet egy közös kormányprogramot papírra vetni, és egy olyan irányt megszabni, amely a mi közösségünk érdekképviseletét erősíti, akkor nem zárkózunk el attól, hogy az RMDSZ kormányzati tényező legyen a következő években” – jelentette ki.

Kelemen hangsúlyozta, a kormányalakítási tárgyalások még nem kezdődtek el, a végleges eredmények sem ismertek még. „Kormányzati eszközökkel a közösségünk érdekeit tudjuk jobban védeni. Támadások kereszttüzében éltünk, és ahogy látom, a következő időszakban is lesz bőven részünk támadásokban. Másrészt pedig jó válaszokat kell adnunk az egzisztenciális kérdésekre. Az ezekre adott válaszoktól tesszük függővé azt, hogy a tárgyalások befejeztével milyen döntést hozunk” – mondta a kormányalakításról az RMDSZ elnöke.

Elmondta azt is: az eredmények kiértékelése még folyik az RMDSZ-ben. Megjegyezte, fontos volt tető alá hozni az összefogást az Erdélyi Magyar Szövetséggel, ám az csak később fog kiderülni, hogy ez mennyire mozgósított. „Ez fontos kérdés, mert az összefogásnak akkor van értelme, ha tartalommal tudjuk megtölteni, ha ott van mögötte a közösség összefogása” – magyarázta, hozzátéve, hogy az EMSZ vezette településeken elért választási eredményekből derül majd ki, hogy az összefogás elérte-e a célját.

Az RMDSZ nem riadt meg az AUR-tól

A Maszol és más lapok kérdésére a szövetségi elnök kitért a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) sikerére, illetve a szélsőséges pártnak az RMDSZ betiltására irányuló kezdeményezésére is. Kelemen Hunor rendszerellenes alakulatként jellemezt az AUR-t. „Ilyen pártok meg szoktak jelenni, Romániában nem ez az első alkalom” – jegyezte meg. Szerinte már az AUR egyik társelnöke, George Simion nevéhez köthető tavalyi incidensek alkalmával is látszott, hogy ez a szervezet egy meglévő hálózatra épül. Másrészt a Nagy-Románia Párt egykori szavazóbázisára, „amelynek már nem volt elég, amit a hagyományos pártok meg tudtak fogalmazni”.

Az RMDSZ elnöke szerint az AUR megerősödését elősegítette a járvány azáltal, hogy a rossz kormányzati döntések miatt csökkent az emberek bizalma a politikai elitben. „Ilyenkor a választók keresik azokat a politikai erőket, amelyek a meglévő rendszer ellen fordulnak” – magyarázta. Leszögezte: az AUR valóban magyarellenes, szélsőséges ideológiáktól átitatott párt, és már az első nyilatkozataikból látszott, hogy sok jóra részükről nem számíthat a magyar közösség.

Az RMDSZ betiltásával való fenyegetőzésről kijelentette: a szövetség találni fog olyan partnereket a román parlamentben, akik az ilyen kezdeményezéseket elutasítják. „Már több olyan kezdeményezés is volt, amely az RMDSZ betiltására irányult. Ezeket vissza tudtuk utasítani, és ezután is vissza fogjuk tudni utasítani. Azt gondolom, hogy ma mégis csak többségben vannak azok, akik ezt az attitűdöt nem fogadják el. Ezért is örülünk, hogy erős a képviselettel vagyunk jelen a parlamentben, mert az AUR fog nekünk munkát adni jó bőven a következő években, nekünk meg az a kötelességünk, hogy megvédjük a közösségünket” – jelentette ki Kelemen Hunor.

Olyan román párt, amely feltétel nélkül magyarbarát, nincs, ez igaz a parlamentben politizáló minden alakulatra. Ugyanakkor a magyarellenes kijelentéseket az együttműködés idejére fel lehet oldani. A sérelmeket nem feledik, de a politikában tudni kell pragmatikus döntéseket hozni - jegyezte meg az RMDSZ elnöke.

Potápi: 2021 a nemzeti újrakezdés éve lesz

Potápi Árpád János örömteli eseménynek nevezte, hogy a szeptemberi önkormányzati választásokra építve, az eredményeket, a mozgósítást kihasználva a vasárnapi voksolás is sikert hozott az erdélyi magyaroknak.

Az államtitkár aláhúzta: a mostani választáson - elsősorban a pandémia miatt - a részvétel rekordalacsony, mintegy 32 százalékos volt. A magyarok által lakott térségekben nagyjából az országos arányoknak megfelelően, illetve azt meghaladóan vettek részt a voksoláson, de voltak olyan területek, amelyek ettől elmaradtak.

Az RMDSZ megerősítette pozícióit, az önkormányzati után most parlamenti szinten is, és egyre inkább úgy tűnik, hogy a következő kormány megalakításakor megkerülhetetlen lesz a magyar párt - összegzett az államtitkár.

Potápi Árpád János kiemelte: a 2020-as esztendő egy nehézségekkel teli év volt, a járványt azonban a magyarság nem csupán túlélte, hanem abból a magyar közösségek megerősödve kerültek ki. Képesek voltak arra, hogy az intézményrendszerüket a járvány ellenére folyamatosan megerősítsék. Ehhez az intézményrendszerhez hozzátartozik az oktatás, a kultúra, a gazdaság és a politikai érdekképviselet is - hangsúlyozta.

Kitért arra is: a 2020-as év a nemzeti összetartozás éve volt, a 2021-es pedig a nemzeti újrakezdés éve lesz. Reményét fejezte ki, hogy a jövő esztendő valóban a nemzeti újrakezdést fogja jelenteni, és a választási sikerekre építve, az új kihívásokhoz igazodva az RMDSZ tovább tudja erősíteni az erdélyi magyar közösséget.