A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából a felvidéki magyarok jogérvényesítési és jogszerzési küzdelmeinek tapasztalatairól tartottak konferenciát Léván a "Nemzetért" címmel vasárnap.

A találkozó céljául a szervezők a felvidéki magyarság megmaradása és fejlődése érdekében fellépő szervezetek, civil mozgalmak és magánszemélyek küzdelmeinek kölcsönös megismerését, ezzel összefüggésben egy közös platform kialakítását, valamint a lehetséges jövőkép megfogalmazását tűzték ki. A fórumnak - amelyet a magyar állampolgárságukat nyíltan vállaló, szlovák állampolgárságuktól megfosztott lévai magyarok szerveztek -  a Ceglédi Péter református gimnázium adott otthont.

Június negyedike ma már nem a szétszakítottságról, hanem az összetartozásról szól és ennek tükrében együtt kell bemutatni a felvidéki magyarság megmaradását - köztük a kettős állampolgárság lehetővé tételét és a kétnyelvűség megteremtését - célzó kezdeményezéseket, amelyek mellett közösen kell fellépni - hangoztatta nyitó beszédében Kassai Gyula református lelkész, a magyar állampolgárságuktól megfosztott felvidéki magyarok egyike, a fórum szervezője.

Berényi József a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke beszédében elmondta: a felvidéki magyarság fordulóponthoz érkezett a népszámlálás által kimutatott létszámcsökkenése következtében, mert bebizonyosodott, hogy van egy nagyon erős mag, amely békés úton kész megküzdeni a magyarság megmaradásáért.

"Ez az erős mag igazolta, hogy nem mond le identitásáról, anyanyelve használatáról, a kettős állampolgárság intézményéről, jogos követeléseiről, és ez azt jelenti, hogy van mire építeni a jövőben is" - hangsúlyozta Berényi József, hozzátéve: vannak olyanok, akiket nem lehet bekapcsolni ebbe a küzdelembe, de vannak olyanok is, akik még kivárnak, és az ő "megszerzésükhöz" jó példákra van szükség.

Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának (EMT) elnöke a fórumon felidézte azt a folyamatot, amelynek során a felvidéki magyar állampolgárok jogfosztásának ügye Brüsszelbe jutott. Rámutatott: mielőtt petíciós beadványukkal az Európai Parlamenthez fordultak volna, több alkalommal kérték a szlovák elnököt és a kormányfőt is a hatósági zaklatások beszüntetésére, ám eredmény nélkül.

A konferencián Mészáros Alajos, az MKP európai parlamenti képviselője álszentnek nevezte a szlovák kormányt, amiért azt a magyar állampolgársági törvényt kritizálja, amely szinte teljesen megegyezik a korábbi szlovák állampolgársági törvénnyel. Ez a törvény 1997 és 2005 között volt érvényben Szlovákiában, és annak alapján 10 ezer külföldön élő szlovák vette fel a szlovák állampolgárságot.