Brit belügyminiszter: a konzervatív kormány véget vet a szabad betelepülésnek
Nagy-Britannia 2021-től véget vet az EU-állampolgárok szabad betelepülésének, ha a kormányzó Konzervatív Párt megnyeri a december 12-re kiírt előrehozott választásokat – közölte csütörtökön a brit belügyminiszter.
Priti Patel a párt bevándorlási terveit ismertető választási nyilatkozatában leszögezte, hogy a konzervatív kormány 2021 januárjától – amikor várhatóan véget ér a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után tervezett átmeneti időszak – nem érvényesíti az Európai Unión belüli szabad mozgás gyakorlatát, és attól az időponttól azonos bevándorlási szabályozást alkalmaz az EU-ból és a világ más térségeiből érkezőkre.
Patel a kormány új becsléseit idézve közölte, hogy az unión belüli szabad mozgás fenntartása esetén a következő tíz évben évente nettó 260 ezer fős bevándorlással kellene számolni az Európai Unióból. A belügyminiszter szerint ez azt jelentené, hogy minden évben a dél-angliai Brighton városának lakosságával azonos számú bevándoroló érkezne Nagy-Britanniába az EU-ból.
Priti Patel szerint ha a brit kormány úgy alkalmazná az azonos bevándorlási szabályozást, hogy az EU-n belüli szabad mozgás jelenleg érvényes gyakorlatát terjeszti ki az unión kívüli országokból érkezőkre, az évente átlagosan 840 ezer fős nettó bevándorlást eredményezne a következő évtizedben. Ez két angliai nagyváros, Manchester és Newcastle együttes lakosságának megfelelő nettó bevándorlást jelentene minden évben.
A brit belügyminiszter közölte, hogy a konzervatív kormány ehelyett mindenkire az ausztráliai pontozásos elbíráláshoz hasonló bevándorlási szabályozást léptet életbe 2021-től. Ennek alapján nem az lesz a döntő elbírálási szempont, hogy ki honnan érkezik, hanem az, hogy mit tud felajánlani Nagy-Britanniának – hangsúlyozta csütörtöki nyilatkozatában Priti Patel. A belügyi tárca vezetője szerint e szabályozás értelmében előnyben lesznek azok, akik tudnak annyira angolul, hogy nyelvtudásukat munkájukban és mindennapi életvitelükben hasznosítani tudják.
Ugyancsak előnyös elbírálásra számíthatnak azok, akik a brit üzleti szektorok számára elsődleges fontosságú munkát tudnak végezni, és azok is, akik maguk létesítenek olyan üzleti vállalkozásokat, amelyek brit munkavállalókat alkalmaznak és Nagy-Britanniában adóznak. Előnyben részesülnek majd azok is, akik hazájukban törvénytisztelő magatartást tanúsítottak. Ennek alapján megszűnik az a gyakorlat, amely kedvezményes elbírálásban részesíti az Európai Unióból érkezőket – hangsúlyozta csütörtöki nyilatkozatában a brit belügyminiszter.
Mindez nem vonatkozik azokra az EU-állampolgárokra, akik már Nagy-Britanniában élnek. Ők a Brexit után is maradhatnak az országban, és érvényben maradnak jelenlegi jogosultságaik is, de letelepedett jogi státusért – vagyis meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért – kell folyamodniuk a brit belügyminisztériumhoz. A Brexit után is maradni kívánó külföldi EU-állampolgároknak a letelepedett jogi státus megszerzéséhez személyazonosságukat kell igazolniuk és azt, hogy életvitelszerűen tartózkodnak Nagy-Britanniában. Emellett be kell jelenteniük, ha korábban elmarasztaló bírósági ítélet született ellenük valamely bűncselekmény miatt.
A brit parlament azonban eddig nem ratifikálta a Brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodást, és független londoni szakértői vélemények a külföldi EU-állampolgárok tömeges távozását valószínűsítik megállapodás nélküli brit kilépés esetére.
Az Institute for Fiscal Studies (IFS) londoni pénzügyi kutatóműhely különböző Brexit-forgatókönyveket modellező új tanulmányában közölte: azzal számol, hogy rendezetlen kilépés esetén az Európai Unióból érkező, jelenleg évi nettó 60 ezer fős bevándorlás nettó 150 ezer fős kivándorlássá fordulna át, és a távozó külföldi EU-állampolgárokhoz évente 50 ezer brit is csatlakozna, akik uniós országokba vándorolnának ki.
A brit mezőgazdasági termelők szövetsége (NFU) minap ismertetett felmérésében kimutatta, hogy az idei szezonban 1147 tonna alma maradt leszedetlenül, mivel a Brexitet övező bizonytalanságok miatt nem érkezett elég idénymunkás az EU-ból, mindenekelőtt a két legnagyobb küldő országból, Romániából és Bulgáriából. Az NFU számításai szerint ez azt jelenti, hogy az idén 16 millió alma maradt a fákon a brit gyümölcsösökben.