A karibi válsághoz hasonló helyzet alakulhat ki, ha amerikai rakétákat telepítenek az orosz határok közelébe - figyelmeztetett Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes hétfőn Moszkvában, az orosz parlament felsőházában.

A vezető orosz diplomata a szárazföldi telepítésű, közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris eszközök megsemmisítéséről kötött INF-szerződés felfüggesztéséről szóló törvénytervezettel kapcsolatban szólalt fel a szenátorok előtt.

Rjabkov az Egyesült Államok és a NATO azon korábbi ígéreteivel kapcsolatban, hogy nem tervezi ilyen fegyverek Európába telepítését, emlékeztetett, hogy Oroszország és az atlanti szövetség együttműködési alapokmánya magában foglalja azt a kitételt, hogy a NATO nem kíván jelentős erőket állomásoztatni új tagállamai területén, az orosz határok közelében.

A tárcavezető szerint a történtek azt mutatják, hogy "mindez könnyen megváltozik", ezért Oroszországnak a legrosszabb forgatókönyvre kell felkészülnie. Megismételte Moszkva álláspontját, amely szerint az Mk-41-es típusú amerikai rakétavédelmi rendszer univerzális (támadó manőverező repülőgépek indítására is alkalmas) indítóállásainak Romániába és Lengyelországba telepítésével a szárazföldi állomásoztatású közepes hatótávolságú rakéták európai jelenléte már "realitás".

"Amint a NATO szándékai agresszívak voltak, azok is maradtak. Ha a dolog eljut az ilyen típusú rendszerek valós szárazföldi telepítéséhez, akkor a helyzet nemcsak bonyolultabbá válik, hanem a végletekig kiéleződik, és olyan rakétaválságba sodródhatunk, amely közel áll a karibihoz" - mondta Rjabkov.

Rjabkov egyébként hangot adott reményének, hogy augusztus 2., vagyis az INF-szerződés hatályának feltételezett lejárta után nem következik be a helyzet gyors és összeomlásszerű romlása. Emlékeztetett, hogy Vlagyimir Putyin elnök moratóriumot hirdetett a közepes hatótávolságú eszközök szárazföldi telepítésére, egyebek között a tengeri indítású, Kalibr típusú "szárnyas rakéták" átalakítására.

Közölte: Oroszország nem látja jelét annak, hogy Kína kész lenne tárgyalni nukleáris arzenáljának korlátozásáról vagy csökkentéséről, avagy kész lenne csatlakozni az INF-szerződéshez. Mint mondta, Moszkva üdvözölné az áttérést a témakör sokoldalú alapon történő vizsgálatára, de világos, hogy orosz-amerikai viszonylatban sokkal égetőbb problémák várnak rendezésre.

Rjabkov szerint Oroszország a hadászati stabilitásról folytatott párbeszéd újraindítására törekszik, és reményét fejezte ki, hogy erre az Egyesült Államok is hajlandó lesz, ha nem is tartalmi, de legalább szervezeti értelemben.