banner_sMBIsrBw_GOOGLE_970x250_2.gif
banner_nwQSwVIi_GOOGLE_728x90.gif
banner_5A50eRU8_GOOGLE_300x250.gif

EP-választások: így szavazott Európa

A várakozásoknak megfelelően az Európai Néppárté (EPP) lesz a legnagyobb frakció az Európai Parlamentben a választások közel végleges eredményein alapuló, vasárnap éjszaka közzétett utolsó mandátumbecslés szerint.

Belgium

A flandriai jobboldali Új Flamand Szövetség (N-VA) szerezte a legtöbb mandátumot az európai parlamenti (EP-) választáson a vasárnap éjfél után közzétett, közel végleges eredmények szerint.

A huszonegy belga EP-képviselő közül a királyságot alkotó három közösségből a hollandul beszélő flamandok tizenkettőt, a franciaajkú vallonok nyolcat, a német kisebbség tagjai pedig egyet adhatnak. Az ország legnagyobb pártja, az N-VA az összes voks 14,1 százalékát söpörte be, és ezzel három mandátumot szerzett, eggyel kevesebbet, mint legutóbb, 2014-ben.

Váratlanul nagyot nyert az erősen jobboldali irányultságú Flamand Érdek (Vlaams Belang), amelynek 12 százalékkal ugyancsak három képviselője lesz. A Flamand Liberálisok és Demokraták (VLD) nevű párt 10, míg a Kereszténydemokrata és Flamand (CD&V) párt 9,1 százalékot ért el, ami mindkét esetben két helyre elég Strasbourgban. A hollandajkú közösséget emellett egy-egy fővel képviseli majd a balközép Másik Szocialista Párt (sp.a) és a Groen zöldpárt.

A magyarországi, szlovákiai és nagy-britanniai eredményekről korábban írtunk.

 A franciaajkú közösség a jobbközép Demokrata Humanista Centrum (cdH), a zöld Ecolo, a liberális Reformer Mozgalom (MR), illetve a Szocialista Párt (PS) két-két politikusát juttatta mandátumhoz.A fentiekkel ellentétben országosnak számító Belga Munkáspárt (PVDA) egy képviselőt küldhet a testületbe.

 Az országban a részvétel az EP-választáson előzetes regisztrációhoz kötött, akik pedig jelzik, hogy szavazni akarnak, azok számára kötelező is.

Hollandia

Hollandiában a Frans Timmermans európai bizottsági alelnököt, az Európai Szocialisták Pártjának (PES) "csúcsjelöltjét" is soraiban tudó szociáldemokrata Munkapárt (PvDA) aratott győzelmet a szavazatok 19 százalékának megszerzésével. Az Európai Parlament összesítése szerint a Mark Rutte miniszterelnök vezette, jobboldali liberális Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) lett a második 14,6 százalékkal. A holland kormánykoalíció további tagjai közül a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) 12,1 százalékkal a harmadik, a 66-os Demokraták (D66) 7 százalékkal a hatodik, a Keresztény Unió (CU) 6,8 százalékkal a hetedik legtöbb szavazatot szerezte. Negyedik-ötödik helyen az euroszkeptikus Fórum a Demokráciáért és a Baloldali Zöldek párt végzett 10,9 százalékkal.

Hollandia a 2019-2024-es időszakban összesen 26 EP-képviselői hellyel rendelkezik, de Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnését (Brexit) követően a képviselői helyek számra 29-re emelkedhet. A Geert Wilders vezette, bevándorlásellenes Szabadságpárt (PVV) és a Szocialista Párt (SP) a Brexit után juthat mandátumhoz.

Az országban a szavazás az EP-választáson előzetes regisztrációhoz kötött. A részvételi arány 41,8 százalékos volt a csütörtökön rendezett szavazáson, mintegy három és fél százalékkal magasabb a legutóbbi, 2014-es voksoláshoz képest.

Horvátország

Horvátországban fej-fej mellett végzett a kormányzó jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) és a legnagyobb ellenzéki párt, a Szociáldemokrata Párt (SDP) a vasárnapi európai parlamenti (EP-) választásokon - közölte az országos választási bizottság. A HDZ 22,73 százalékos, az SDP 18,64 százalékos eredményével 4-4 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe a voksok 97,85 százalékának feldolgozása alapján. Egy-egy képviselőt küldhetnek Strasbourgba 8,45 százalékkal a Horvát Szuverenisták, 7,86 százalékkal a Mislav Kolakusic vezette független lista, 5,69 százalékkal a Zivi Zid (Élőlánc) rendszerellenes párt és 5,28 százalékkal a liberális Amszterdami Koalíció. A részvételi arány 29,57 százalékos volt, az eddigi három horvátországi EP-választás közül a legmagasabb.

Lengyelország

Az EP által közzétett becslések szerint a PiS, amely eddig az Európai Konzervatívok és Reformerek (EKR) tagja volt az EP-ben, 23 mandátumot szerzett.  A KE 18 mandátumot kap az Európai Néppárt (EPP) frakciójában, további 2-2 mandátumot érvényesíthet az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségében (S&D), illetve a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért képviselőcsoportban (ALDE) is.

Az EP-be az új, az S&D-vel együtt kampányoló balliberális párt, Robert Biedron Tavasza (Wiosna Roberta Biedronia) is bejutott három mandátummal. Három mandátumot szerzett az euroszkeptikus, szélsőjobboldali Konfederáció (Konfederacja) nevű koalíció is, mely többek között az  EFDD - Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európájába sorakozhat be az új EP-ben. Nem jutott be a szuverenista Kukiz´15, mely a harmadik legerősebb tömörülés a lengyel alsóházban. A becsült részvételi arány a lengyel EP-választáson 43 százalékot tett ki, ami közel kétszer annyi, mint  előző, 2014-es EP-választáson (24 százalék).

Németország

A Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége gyűjtötte össze a legtöbb szavazatot Németországban a szövetségi választási iroda hétfő hajnalban kiadott részeredményei szerint. A járások 89,2 százalékából - 401 járás közül 358-ből - beérkezett adatokon alapuló összesítés szerint a 16 tartomány közül 15-ben működő CDU a szavazatok 22,2 százalékát szerezte meg, ami 7,3 százalékpontos visszaesés az előző, 2014-ben tartott EP-választáson elért 29,5 százalékhoz képest.  A csak a 16. tartományban, Bajorországban működő CSU az ország egészében leadott szavazatok arányában 7,2 százalékot ért el, ami 1,1 százalékpontos erősödés az öt évvel ezelőtti 6,1 százalékhoz viszonyítva. A pártszövetség így együtt 29,4 százalékot szerzett, ami ugyan az első hely megőrzését jelenti, de a 2014-es EP-választáson elért 35,4 százalékhoz képest 6 százalékpontos visszaesés, és valamennyi eddigi országos szintű választást tekintve a leggyengébb szereplés.

Történelmi mélypontra süllyedt a CDU/CSU koalíciós társa, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) választói támogatottsága is, a párt a szavazatok 16,1 százalékát szerezte meg, ami 11,2 százalékpontos gyengülés a 2014-es 27,3 százalékhoz képest. Az SPD-től a Zöldek vették át a második helyet, a baloldali irányultságú ökopárt 21,2 százalékot szerzett, támogatottságát csaknem megduplázta, 10,5 százalékponttal növelte a 2014-ben elért 10,7 százalékhoz képest.  

A negyedik helyen a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) végzett 10,1 százalékkal, 3 százalékponttal erősödve a 2014-es 7,1 százalékhoz viszonyítva. A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) támogatottsága 5,4 százalékos, 2 százalékponttal emelkedett az öt évvel ezelőtti 3,4 százalékhoz képest.  Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) 5 százalékot ért el, 2,4 százalékponttal gyengülve a 2014-es 7,4 százalékhoz képest. Mandátumot szerzett több kisebb párt is, amelyek támogatottsága rendre 3 százalék alatti.

A választási részvételi arány 61,3 százalékos volt, több mint 33,3 millióan szavaztak, ami 13,3 százalékpontos növekedés az öt évvel ezelőtti - 26,2 millió választót jelentő - 48,1 százalékhoz képest.

Spanyolország

A Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) nyerte el a legtöbb, összesen 20 mandátumot az európai parlamenti választásokon (EP) vasárnap - jelentette be Isabel Celaá kormányszóvivő a szavazatok 85,6 százalékos feldolgozottságánál. Az ügyvezető kormánypártra a szavazók 32,8 százaléka voksolt a dél-európai országban.

Második helyen a konzervatív Néppárt (PP) végzett 12 mandátum megszerzésével a rájuk leadott 20,1 százaléknyi szavazatnak köszönhetően. Harmadik lett az Állampolgárok (Ciudadanos) liberális középpárt, amely így 7 képviselőt delegálhat Brüsszelbe, miután megkapta a szavazatok 12,2 százalékát. Az Unidas Podemos (Együtt képesek vagyunk) radikális baloldali párttömörülés 6 mandátumot nyert a szavazatok 10 százalékával. A VOX radikális jobboldali pártnak 3 mandátumot jelent a megszerzett 6,2 százaléknyi támogató voks. Bejutott az európai parlamentbe a Köztársaságokat most (Ahora Republicas) nevű katalán, baszk és galiciai baloldali nacionalista pártokat tömörítő formációi is, 3 képviselői helyük lesz a voksok 5,7 százalékával.

Velük nyert mandátumot Oriol Junqueras volt katalán elnök, aki több mint 18 hónapja van előzetes letartóztatásban Spanyolországban, és lázadással vádolják a 2017. október 1-én megrendezett, alkotmányellenes függetlenségi népszavazás miatt. Képviselő helyet szerzett továbbá Carles Puigdemont volt katalán elnök is, aki másfél éve önkéntes száműzetésben él Belgiumban, ahova a katalán függetlenségi politikusok elleni per elől menekült. Ő a Szabadok Európáért/Együtt Katalóniáért (Lliures per Europa/Junts per Catalunya) katalán függetlenségi erő színeiben indult, amely 2 mandátumhoz jutott 6,4 százaléknyi szavazattal.  Egy képviselőt delegálhat az EP-be a Szolidáris Európáért Koalíció (Coalición por una Europa Solidaria), a regionális középpártok választási együttműködése.  Spanyolország 54 uniós mandátummal rendelkezik jelenleg, amely öttel növekedhet Nagy-Britannia távozása után.

Szlovénia

A legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) és a Szlovén Néppárt (SLS) közös listája kapta a legtöbb szavazatot a vasárnapi európai parlamenti választásokon. A Janez Jansa volt miniszterelnök vezette migrációellenes párt és a SLS 26,48 százalékos eredményével 3 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe.  A második helyen a Szociáldemokraták (SD) végeztek a voksok 18,57 százalékával, így 2 képviselőt küldhetnek Strasbourgba.  Marjan Sarec kormányfő listájának (LMS) 15,61 százalékos eredménnyel szintén két EP-képviselője lesz. Egy EP-képviselői helyet szerzett a kereszténydemokrata Új Szlovéniának (NSi) 11,10 százalékos eredménnyel. A részvételi arány 27,91 százalékos volt.

Húsz éve nem volt ilyen magas az átlagos részvételi arány a szavazáson. Átlagosan 50,95 százalékos volt a részvétel az európai parlamenti (EP-) választásokon, ami magasabb, mint az elmúlt húsz évben bármikor - jelentették be vasárnap éjszaka Brüsszelben. Ez volt az első alkalom, hogy az EP-képviselők közvetlen megválasztásának 1979-es bevezetése óta növekedett a részvétel az előző választáshoz képest. Az öt évvel ezelőtti választáson 42,61 százalékos volt a részvételi arány. Az 1979-es 61,99 százalék süllyedt az évek folyamán fokozatosan 45 százalék alá. A legnagyobb visszaesés 1994 és 1999 között volt, a szám ekkor 56,67 százalékról 49,51 százalékra zuhant. A mostani választáson 60 százalék fölötti részvételi arány Belgiumban, Luxemburgban, valamint Dániában, Máltán, Németországban, és Spanyolországban volt. Az első két országban azonban kötelező volt a részvétel, Belgiumban ráadásul szövetségi és tartományi parlamenti választást is tartottak. A legalacsonyabb - 30 százaléknál alacsonyabb - arányt Szlovákiában, Szlovéniában és Csehországban regisztrálták.
banner_y97vR58b_970x250.png

Kapcsolódók

Kimaradt?