A Koreai-félsziget „nukleáris problémájának” békés megoldása és Északkelet-Ázsia biztonságának szavatolása áll majd Kim Dzsong Un észak-koreai vezető és Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtöki tárgyalásának középpontjában.

Kim Dzsong Un észak-koreai vezető páncélvonata áthaladt Oroszország határán – közölték szerda reggel orosz hírügynökségek és televíziók. Kim Vlagyivosztokba tart, ahol csütörtökön fogadja őt Vlagyimir Putyin orosz elnök. Ez lesz a két vezető első találkozója.

A határátlépést és az ünnepélyes fogadtatást követően Kim Haszan határközségben ellátogatott az orosz–észak-koreai barátság házába. A létesítményt 1986-ban hozták létre, a jelenlegi észak-koreai vezető nagyapja, Kim Ir Szen látogatásához időzítve. A házat felkereste a távol-keleti kommunista ország második vezetője, a néhai Kim Dzsong Il, Kim apja.

Kimet Haszanban Alekszandr Kozlov, a Távol-Kelet és a sarkvidék fejlesztéséért felelős miniszter, illetve Oleg Kozsemjako, a Tengermelléki terület kormányzója fogadta.

Sajtójelentések szerint a húga és a limuzinja – amelyhez hozzá kellett igazítani a vlagyivosztoki pályaudvar felhajtóját – már a helyszínen várja Kimet. A két vezető csütörtöki hivatalos találkozójának helyszíne várhatóan a Russzkij szigeten található Távol-Keleti Szövetségi Egyetem lesz.

A legutóbbi orosz–észak-koreai csúcstalálkozót 2011-ben Ulan-Udében tartották meg, Dmitrij Medvegyev akkori orosz elnök és Kim Dzsong Il akkori észak-koreai vezető részvételével. Putyin, aki 2000-ben járt Phenjanban, 2001-ben Moszkvában, 2002-ben pedig Vlagyivosztokban fogadta a jelenlegi észak-koreai vezető apját.

Oroszország és Észak-Korea tavaly emlékezett meg a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok felvételének 70. évfordulójáról. Rendszerének a Szovjetunió általi elismerését követően Kim Ir Szen – a jelenlegi észak-koreai vezető nagyapja – első külföldi útja Moszkvába vezetett.

Jurij Usakov, Putyin külpolitikai tanácsadója kedden azt mondta, hogy a vlagyivosztoki tárgyalások homlokterében a Koreai-félsziget „nukleáris problémájának” békés megoldása és Északkelet-Ázsia biztonságának szavatolása áll majd. Megjegyezte: noha a Hanoiban februárban megtartott második amerikai–észak-koreai csúcs nem hozott látható eredményt, a felek továbbra is a párbeszéd folytatása iránti készségüket hangoztatják. Usakov hangsúlyozta, hogy Moszkva hozzá kíván járulni a pozitív tendenciák megerősítéséhez, és más országokkal együttműködve azon kíván munkálkodni, hogy létrejöjjenek a feltételei a Koreai-félsziget problémája rendezéséről szóló komoly megállapodások megkötésének.

Észak-Koreának elsősorban élelmiszerre van szüksége

Az észak-koreai gazdaság nehéz helyzetét mutatja, hogy az országnak elsősorban élelmiszerre van szüksége, amit Oroszországtól meg is kaphat – mondta Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő szerda reggel az M1 aktuális csatornán. Szerinte Észak-Korea búzát és lisztet vásárolna Oroszországtól, cserébe pedig az ázsiai országban bőségesen megtalálható, máshol ritkának számító ásványi anyagokat adhat.

Az észak-koreai atomleszerelésről Oroszországnak más az álláspontja, mint az Egyesült Államoknak: a fokozatos leszerelést részesítik előnyben az azonnali helyett. Valószínűleg ez elfogadhatóbb az észak-koreai rezsim számára is – mondta a szakértő.