Az Európa Tanács 47 tagországának több száz képviselője tapasztalhatta meg a háromszékiek vendégszeretetét és ismerkedhetett meg Székelyföld népi kultúrájával Strasbourgban. Ezen a héten  - április 2 és 4-e között – a francia városban zajlik az Európa Tanács (ET) Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa, amelynek egyik napirendi pontja mások mellett a „nyelvhasználat a helyi és regionális önkormányzatokban” című jelentés vitája.

A keddi ülésszakot követően, az Európai Parlament ülésterme előtt a 47 tagország több száz képviselőjét háromszéki népzenészek és néptáncosok székelyföldi muzsikával fogadták. A sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskola diákjai és tanárai kalotaszegi magyar és marosi román táncokat mutattak be, a jelenlévők örömére. Az előadást követően spontán módon táncház alakult ki az ülésterem előtt, amelyhez több Európa Tanácsi képviselő is csatlakozott.

A jelenlevők árkosi mézeskalácsát, tepertyűs pogácsát, Kézdi sajtot, házicsokoládét, Potio Nobilis pálinkát, ásvány- és gyógyvizeket kóstolhattak, míg a Háromszék értékeit bemutató standon festett bútorokat, népi mesterségeket ismertető pannókat, eredeti felsőrákosi népviseletet tekinthettek meg a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület és a Kovászna Megyei Művelődési Központ szervezésében.

A Háromszéket népszerűsítő strasbourgi kiállítás megnyitójának házigazdája Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke volt, aki az Európa Tanácsi testület önkormányzati szakbizottságának elnöki tisztségét tölti be. Az esemény megnyitóján Anders Knape, az ET Önkormányzati Kongresszusának elnöke rámutatott, hogy tavaly lehetősége volt meglátogatni Kovászna megyét és tanúsíthatja, hogy Románia ezen része gyönyörű, ezért mindenkinek tanácsolta, hogy keressék fel Háromszéket.

Tamás Sándor: követendő példa Dél-Tirol

„A mi szülőföldünk, Háromszék ezer éve az európai kultúra része, száz éve tartozik Romániához, többségében magyarok lakta vidék. Ma este a magyar és a román népi kultúrából is kapnak ízelítőt, nem véletlen, hogy mindkét nemzetiség értékeit elhoztuk a német-francia megbékélés fővárosába, hiszen Kovászna megye lakossága 72 százalék magyar, 22 százalék román nemzetiségű”, mutatott rá megnyitó beszédében Tamás Sándor.

Kovászna Megye Tanácsának elnöke kiemelte: Európában számos hasonló etnikai összetételű régióban megtalálták a helyes megoldást a többség és a kisebbség békés viszonyára. „Mi is ezt szeretnénk. Követendő jó példának tekintjük Dél-Tirolt Olaszországban, a belgiumi németek területi autonómiáját, de ugyanígy Brüsszel teljesen kétnyelvű közigazgatási rendszerét, hogy csak három példát mondjak. Az etnikai béke mindenhol gazdasági fellendülést is hozott. Mi is azt szeretnénk, hogy jobban és békében éljünk szülőföldünkön, nemzetiségtől függetlenül. Ezért is, számunkra kiemelten fontosak az Európa Tanács ajánlásai és jelentései, amelyek például a regionális hivatalos nyelvek elfogadását szorgalmazzák a hozzánk hasonló régiókban” – hangsúlyozta a háromszéki tanácselnök.

Winkler a régiók Európájáról beszélt

Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője hozzátette: egy olyan őshonos nemzeti kisebbség perspektíváját osztja meg, amely évszázadok óta él szülőföldjén, Erdélyben. „A mi európai uniós jövőképünk a nemzetek, régiók és közösségek unióját feltételezi. Ennek a víziónak talán a legfontosabb eleme a régiók Európája. Mi, a magunk során, erőfeszítéseket teszünk, hogy Erdély, ezen belül Székelyföld fejlődjön, legyen jólét, béke és etnikumok között harmonikus együttélés” – nyomatékosított az EP-képviselő.

Hozzátette: sürgetik az Európai Uniót, hogy tegyen meg mindent az őshonos kisebbségek védelme érdekében, hogy tagállami szinten kötelező érvényű legyen a kisebbségek jogainak védelme. „Arra törekszünk, hogy az Európa Tanácsnak a kisebbségek védelmére vonatkozó ajánlásait és a kapcsolódó normatívákat foglalják bele az Európai Unió jogrendszerébe” – mondta Winkler Gyula.