Sógor: az EU kérje számon a kisebbségek védelmét a tagjelölt országokon

Az Európai Unió a csatlakozás előtt álló országok esetében ne kövesse el ismételten a múlt hibáit – mondta Sógor Csaba Brüsszelben, a tagjelölt országok számára biztosított uniós támogatásról szóló vitában. Az RMDSZ-es képviselő Románia példáját említette, amely nem váltotta be a csatlakozás előtt tett, a kisebbségek védelmére vonatkozó ígéreteit: azóta sem fogadta el a kisebbségvédelmi törvényt, akadályozza az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását, számos törvénybe foglalt kisebbségi jogot pedig továbbra sem alkalmaz a gyakorlatban.

Az Európai Parlament LIBE szakbizottságában január 23-án, szerdán tárgyalták annak az uniós támogatási programnak a 2021-2027-es időszakra vonatkozó célkitűzéseit, amelyben a tagjelölt, illetve a potenciális tagjelölt országok vehetnek részt. Ezt az úgynevezett Előcsatlakozási Támogatási Eszközt (IPA) 2007-ben hozta létre az EU, ma már ez helyettesíti a korábbi előcsatlakozási programokat, a Romániában is használt PHARE, ISPA vagy éppen a SAPARD programot.

Sógor Csaba úgy véli, az EU-nak még az előcsatlakozási folyamatban világossá kell tennie, hogy komolyan veszi a kisebbségek védelmének kérdését, ezt pedig azzal bizonyíthatja leginkább, hogy pénzügyi forrásokat biztosít a tagjelölt országoknak a szükséges reformok megvalósításához. Az erdélyi képviselő az Európai Néppárt témafelelőseként számos kisebbségvédelmi módosító indítványt fogalmazott meg a jelentéshez, amelyeket jóváhagyott a szakbizottság. Az Előcsatlakozási Támogatási Eszközről szóló jelentés így kimondja: a nyugat-balkáni régió komplex etnikai összetétele és a népcsoportok közötti kapcsolatok közelmúltbeli viharos alakulásának fényében a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségek védelme különösen fontos, éppen ezért az EU-nak támogatnia kell a kormányzatokat a kisebbségvédelem – nemzetközi normáknak megfelelő – jogi kereteinek elfogadásában, felügyeletében és hatékony alkalmazásában.

Az erdélyi képviselő javaslatára a szakbizottság egy olyan alfejezetet is hozzátett az Európai Bizottság eredeti javaslatához, amely a nemzeti, etnikai vagy nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartására irányul. Ez olyan intézkedéseket foglal magában, mint például: jogi keretek és hosszú távú stratégiák kidolgozása a kisebbségi jogok védelmére, kapacitásépítés a meglévő kisebbségvédelmi jogszabályok gyakorlati alkalmazásához, a kisebbségek részvételét szavatoló közigazgatási struktúrák megteremtése, valamint speciális kisebbségi testületek vagy fórumok létrehozására való lehetőség biztosítása, a kisebbségi nyelvek használatának elősegítése és támogatása az oktatásban, a közigazgatásban, a közösségi és a kulturális életben, illetve a médiában.

Az erdélyi képviselő módosító indítványai a turizmus támogatását, valamint a kulturális és természeti örökség védelmének fontosságát is hangsúlyozzák, beleértve a kisebbségek kulturális örökségvédelmét is.

Az elfogadott LIBE szakbizottsági véleményt február elején építi be saját jelentésébe az EP külügyi szakbizottsága, a téma március folyamán kerül az Európai Parlament elé szavazásra.

Kapcsolódók

Kimaradt?