A nemzeti és etnikai kisebbségek védelmét hangsúlyozó jelentést fogadott el az Európai Parlament kedden Strasbourgban. Az EP-képviselők arra szólítják fel ezáltal az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy kezeljék hatékonyabban a nemzeti kisebbségek védelmét.

"Számos kiegészítéssel járultam hozzá egy olyan átfogó jelentés megalkotásához és elfogadásához, amely részletesen tárgyalja a nemzeti és etnikai kisebbségek jogait és felhívja a figyelmet a szükséges lépésekre. Egy valami biztos: az Európai Parlament még sosem állt ki ennyire határozottan a kisebbségi közösségek védelméért, mint most” – magyarázza Sógor Csaba.

A jelentés megjegyzi, hogy az EU még mindig nem rendelkezik hatékony eszközökkel a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának ellenőrzésére és kikényszerítésére. Hangsúlyozzák, hogy átfogó uniós védelmi rendszert kell kialakítani a kisebbségek számára, amelyet megbízható ellenőrzési mechanizmus egészít ki. Az elfogadott jelentés azt is megállapítja, hogy folyamatosan ellenőrizni kell, hogy a tagállamok megfelelnek-e a csatlakozás előtt vállalt koppenhágai kritériumoknak.

A dokumentum ezek mellett kimondja: fontos a kérdéssel foglalkozni, hiszen az EU polgárainak körülbelül 8 százaléka a nemzeti kisebbségekhez tartozik, és körülbelül 10%-uk regionális vagy kisebbségi nyelvet beszél, azaz 40-50 millió uniós polgár helyzetéről van szó. Nyomatékosítja a tagállamok fele, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek védelme hozzájárul Európa fenntartható jövőjének megteremtéséhez, ez a jótékony hatás pedig nem csak a kisebbségekre korlátozódik, hiszen ez a védelem és támogatás mindenki számára stabilitást, gazdasági fejlődést és jólétet biztosít.

Az MSPI-re is hivatkoznak

Sógor Csaba módosító javaslatai nyomán az EP jelentése a Minority Safepack kisebbségvédelmi kezdeményezésre is hivatkozik. A dokumentum hangsúlyozza: az európai polgári kezdeményezés keretében 1 215 879 aláírás gyűlt össze, ami az uniós polgárok azon akaratát tükrözi, hogy uniós szinten meg kell erősíteni a kisebbségi politikákra irányuló jogalkotási keretet. Ennek kapcsán arra bátorítja a Bizottságot, hogy tárja fel azokat a módszereket, amelyekkel a kisebbségek érdekei és szükségletei jobban képviselhetők uniós szinten.

A dokumentum külön kitér a kisebbségi közösségek nyelvi jogaira is. Arra kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a közigazgatási hatóságok és közszolgálati szervezetek tekintetében, illetve az állami hatóságok közötti kapcsolatokban mozdítsák elő a regionális vagy kisebbségi nyelvek gyakorlati alkalmazását, főként azokon a területeken, ahol jelentős számban élnek nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozó személyek.

Sógor Csaba szerint azért tudott ez a dokumentum támogatókra találni az Európai Parlamentben, mert sikerült az elmúlt évek alatt folyamatosan az európai napirenden tartani a kisebbségi kérdést. Az RMDSZ-es politikus úgy véli: az 50 millió nemzeti vagy nyelvi kisebbséghez tartozó polgár – köztük a romániai magyar emberek- már hosszú évek óta vártak egy ilyen jelentésre, amely a kisebbségi közösségek védelme céljából többek között egy uniós szintű kisebbségvédelmi keretszabályozás kidolgozására szólítja fel az Európai Bizottságot.

A Bizottságé a következő lépés

„Mi abban hiszünk, hogy nem lehet csupán a tagállamok jóindulatára bízni a nemzeti kisebbségek védelmét, az EU-nak igenis bele kell szólnia és felügyelnie kell, hogy minden európai polgár joga a gyakorlatban is érvényesüljön. Ezt a gondolatot erősítette meg az Európai Parlament plénuma” – fejtette ki Sógor Csaba.

Mint mondta, az európai parlamenti képviselők kifejezték véleményüket és akaratukat, így a Bizottság teszi meg a következő lépést. Az EP arra kéri, hogy dolgozza ki a kisebbségek védelmére vonatkozó uniós minimumszabályok közös keretét és ez a keret tartalmazzon rendszeres jelentéstételt is, ugyanakkor indítson el a témában egy uniós irányelv kidolgozására vonatkozó jogalkotási javaslatot.