Meghaladta a 300 ezret a munkaviszonyban álló menekültek száma Németországban a szövetségi munkaügyi hivatal  (Bundesagentur für Arbeit - BA) kedden közölt adatai szerint.

A nyolc legnagyobb kibocsátó országból (Afganisztán, Eritrea, Irak, Irán, Nigéria, Pakisztán, Szíria, Szomália) származó menekülteket tekintve a munkaviszonyban állók száma 203 736 volt az idén májusban, ami több mint 100 ezer fős emelkedés az egy évvel korábbi számokhoz képest. A teljes állásban dolgozók száma mintegy 237 ezer  volt, ami 87 ezerrel több az egy évvel korábbinál.

"Ezek nagyon jó adatok ahhoz képest, hogy az emberek humanitárius okok miatt jöttek, és nem azért, hogy munkát keressenek" - mondta Detlef Scheele, a BA elnöke.

Munkanélküliként 187 ezer menekültet tartottak nyilván júliusban, ez a szám hónapok óta nagyjából stabil. További 482 ezer menekültet munkakeresőként regisztráltak, közéjük tartoznak az integrációs kurzusok és a nyelvtanfolyamok résztvevői is.

A nyelvtudás kulcsfontosságú

Német hírportálokon idézett nyilatkozatában Detlef Scheele kiemelte, hogy a munkaerőpiaci siker meghatározó tényezője a nyelvtudás, és nem lehet arra számítani, hogy az alig egyéves nyelvtanfolyamon minden menekült eléggé megtanul németül ahhoz, hogy elkezdjen valamilyen szakmai képzést.

A BA kutatóintézete (Institut für Arbeitsmarkt- und Berufsforschung - IAB) korábban azt az előrejelzést adta, hogy a munkaerőpiaci belépés utáni első évben a menekültek csupán 10 százaléka talál munkát, főleg a nyelvtudás, az elhelyezkedéshez szükséges formális képzettség és munkatapasztalat hiánya miatt. A nyelvtudás erősödésével és a képzettségi szint emelkedésével aztán a foglalkoztatottsági arány folyamatosan javul, 5 év alatt 50 százalékra, 15 év alatt 70 százalékra emelkedhet.

Az eddigi adatok alapján a munkaerőpiaci integráció nagyjából az előrejelzésnek megfelelően alakul, ezt jelzi az IAB egy májusban készített felmérése, amely szerint a Németországba 2015 óta érkezett menekültek körében a foglalkoztatottság elérte a 25 százalékot.