A drúz kisebbség és zsidó támogatóik több tízezres tömege tüntetett szombat este egy zsúfolásig megtelt téren Tel-Aviv központjában az Izraelt a zsidó nép nemzeti otthonaként meghatározó törvény ellen.

A drúz kisebbség – amely alapvetően a végletekig hűséges az izraeli államhoz – hosszú ideje most először tartott nagyszabású tüntetést. A törvényt a kisebbségek diszkriminatívnak tartják, szerintük a jogszabály másodrendű állampolgárokká teszi őket. Sérelmezik azt is, hogy a jogszabály az arab nyelvet hivatalosról különleges státusúvá minősítette le.

Tel-Avivban a tüntetők a központi Rabin téren gyűltek össze, és közülük többen egyenlőséget követeltek. A résztvevők az izraeli mellett ötszínű drúz zászlókat is lengettek. A transzparenseken arabul, angolul és héberül olyan feliratok voltak olvashatóak, mint “Mindannyian testvérek vagyunk. Mindannyian egyenlőekk vagyunk” vagy “Igazságot mindenkinek”. A szervezők közölték, hogy a “minden polgárnak egyenlő jogokat” mottóval tartott megmozdulásra 150 ezer embert vártak.

„Azért vonultunk az utcára, hogy azonos jogaink legyenek. A gond a törvény céljával van, amely a társadalmat csoportokra akarja bontani” – mondta a 32 éves Halifa Halifa, a drúz tüntetők egyike. A drúzoknak nincs gondjuk az izraeli állammal – tette hozzá Halifa, aki korábban sorkatonai szolgálatot teljesített az izraeli hadseregben.

Izraelben mintegy 130 ezer fős drúz kisebbség él, amely különleges státuszt élvez az 1950-es évektől kezdve. Izrael muszlim és keresztény arab vallási kisebbségeivel ellentétben az iszmáilita síita iszlámból kialakult vallási közösség tagjait besorozhatták az izraeli hadseregbe. A drúz férfiak több mint nyolcvan százaléka be is vonul, ami magasabb a bevonuló zsidók arányánál.