Megkérdeztük publicistáinkat: véleményük szerint ki nyeri az amerikai elnökválasztást, és milyen arányban? Nem mindenki jósolja Hillary Clinton győzelmét, és enyhén szólva nem mindenki számít jóra utána.

Ágoston Hugó: Győz a ráció

Annak ellenére, hogy neki drukkolok, Hillary Clinton legalább hat százalékpontos győzelmére számítok Donald Trumppal szemben. Aki kicsit is tájékozódik az amerikai valóságban, sajtóban, nyomon követi, hogy kik utóbbi támogatói, hogy a világszínpadon kik drukkolnak neki tőlünk keletre és nyugatra, nem állhat a Trump oldalán. Itt nem „elefánt vagy szamár” a kérdés, a választás a racionális és irracionális, a kompetencia és az inkompetencia között történik, és nem vagyunk Romániában. (Mármint Amerika nem Kelet-Európa – még...)

Külön szurkolok Clintonnak azért is, hogy rágják a kefét a vidéki macsó szexisták (politikusok és nem politikusok), akik szerint „az asszonynak a konyhában a helye”, esetleg verve jó egy pohár kisüsti után.

Amerika hosszú utat tett meg a rabszolgaság eltörlésétől az első színesbőrű elnökig – s most az első női elnökig. Külön szurkolok a demokratáknak, mert JFK óta több jeles elnököt is adtak, legutóbb Barack személyében egy vagány fickót és Michelle személyében egy vagány csajt; a másik oldalon pedig a Watergate-es csiszlik RN után is olyan bunkók következtek, mint a gyagya RR, aki amúgy zseni volt, mert négyéves korában már annyi esze volt, mint ötvenévesen, vagy legutóbb minden idők legostobábbja, GWB.

Meg hát épp ideje annak is, hogy a demagóg, konfliktuskereső populizmus újabb világvereséget szenvedjen, hátha a többi nagyszájúnak is elveszi a kedvét a hősködéstől és a „radikális megoldásoktól”.

És még valami: ne feledjük, hogy az elnökválasztással egy időben választják meg a kongresszus tagjait (pontosabban a teljes képviselőházat és a szenátus egyharmadát). Ez a tét is nagy, mármint hogy milyen többségű lesz a két ház.

Ady András: Clinton legalább nem toxikus

Mindkettőnek voltak boltlásaik, fontos azonban, hogy kinek mennyire recens a média-dobbantása: Trump szexuális gusztustalankodásai régebbiek, s a legutóbbi FBI-akció után már lehetett érezni, amint a Donald körüli cirkusztól undorodó republikánusok ismét visszatértek a botrányos vezér köré. Úgy tűnt, hogy az email-vizsgálat újranyitásával az FBI megadta a kegyelemdöfést a demokrata jelöltnek, s ebben benne volt az is, hogy a Trump-botrányt mintha mindenki feledni akarta volna, hiába volt annyira zseniális egyszerűségű és szépségű Michelle Obama beszéde a republikánus pretendens elfogadásának veszélyeiről.

Szerintem Amerikának két igazi elnökjelöltje lehetne, és itt nem politikai hovatartozás szerint, hanem emberi-véleményformáló-gondolkodó vezetői kvalitások szerint ítélkezem: Bernie Sanders és Michelle Obama.

De maradjak annál, aki elnök lesz: Hillary Clintonnál. Ugyanis végül ismét az időfaktor, a csillag-magas ingerküszöb meghaladása, illetve a voksolás közelsége lett a döntő: az a hír, hogy James Comey (FBI) igazgató mintegy két nappal a választás előtt közölte a Kongresszussal, hogy nem emel vádat Clinton ellen ebben a régi-új levélügyletben. Ettől ismét a tartózkodó, eltántorodó, vagy voksherótos választókon vett erőt újra a lelkiismeret-furdalás, és... elmentek szavazni.

Az arányokat illetően Clintonnak mintegy 49,5-51 százalékos, Donaldnak 43-45 százalékos eredményt jósolok, az október 31. és november 4-5. közötti, legkevésbé fluktuáló polok lapján (NBC/WSJ, ABC/Post, Ipsos/Reuters, YouGov/Economist). Mivel az európai voksolási rendszer kering az ereimben, legyen ez inkább a „popular voks”; az elektoros/küldöttes plusz valahol 293, 300 Clinton javára – a trumpi 243, 230 ellenében.

Azt lehetetlenség előre jósolni (meg utólag sem tudódik ki), hogy valójában hány republikánus mondta a kérdezőbiztosnak, hogy Trumppal szavaz, aztán meg inkább szíve-agya szerint ellene ment, így csak részadatok állnak mindig rendelkezésre.

Ambrus Attila: Veszítenek a pártok is

Hillary Clinton győzhet, hatalmas médiatámogatása ellenére kis különbséggel. Hacsak nem lázad fel az amerikai vidék, s nem derül ki, hogy a közvéleménykutatók elől sokan rejtőzködtek, mert maguk sem merték bevallani szimpátiájukat.

A fősodor média az egyik vesztes, hiszen aktivizmusában belecsúszott a bulvárba. A másik vesztes az amerikai demokrácia: megjelentek a folyton egymásra tüzelő szekértáborok, a jelöltek nem a társadalmi (sőt faji!) problémák megoldására törekedtek, hanem támogatókat kerestek, hívtak táborukba. Az ellenfelek ellenségekké váltak, s ez az ellenségeskedés nem múlik el a győztes kihirdetésekor. Erről az internetes hír- és főként álhírszolgáltatók is gondoskodnak.

Veszítenek a hagyományos pártok is, hiszen sokan rájöttek a republikánusok közül, hogy nem tudnak tiszta lelkiismerettel a republikánus jelöltre szavazni, a demokraták pedig arra, hogy a demokrata jelölt sem vállalható jószívvel.

Bogdán Tibor: Röviden

Hillary Clinton nyeri a választásokat, 53 százalékkal.

Demény Péter: Amerika emberi arca

Nem tudom, én persze Hillaryt szeretném. Megdöbbent, hogy hányan őrjöngenek a tapló bohóc láttán. A politika persze egyre mocskosabb, mindenkiről mindenféle kiderül, mégis úgy gondolom, Hillarynek legalább emberi az arca, értelmes és mértéktartó.

Amíg az ember nem tud semmit, addig a látszatra van utalva, a látszat alapján pedig Hillary Clintonra szavaznék. Remélem, Amerikának továbbra is emberi arca lesz.

Gál Mária: Közvetett választás, elektorokkal

Meg sem próbálok jósolni, számomra igencsak idegen az amerikai politikai rendszer. A közvéleménykutatások alapján azt mondanám, hogy Hillary Clinton lesz a befutó, de ugyanezek a felmérések azt is jelzik, hogy megjósolhatatlan a végkimenetel. Négy évvel ezelőtt három nappal az elnökválasztás előtt mintegy három százaléknyi szavazó tartozott a bizonytalanok kategóriájába, az idén viszont tizenhárom százalék jelezte, hogy voksolni fog ugyan, de még nem döntött arról, hogy kire. Tizenhárom százalék visz annyi bizonytalanságot a versenybe, hogy teljességgel megjósolhatatlanná tegye.

Mindezeken felül ott van az európai ember számára egzotikus elektori rendszer. Elméletileg, tudjuk, 270 elektori szavazat kell a győzelemhez. Clintonnak eddig 268 van meg. De mi történik akkor, ha valamelyik elektor fellázad és nem hajlandó arra a jelöltre szavazni, amelyik az adott államban győzött? Szakértők szerint a hűtlen elektorok még soha nem befolyásolták az elnökválasztás végeredményét, de ez nem jelenti azt, hogy erre nincs elméleti lehetőség. Jelen esetben is például, ha Clinton pont 270 elektori szavazatot nyerne el, de egy elektor nem szavaz rá, akkor az elnökválasztás eredményét a republikánus többségű, jelenlegi összetételű képviselőház dönthetné el.

Az amerikai elnökválasztás ugyanis közvetett, a szövetségi államokban december 19-én ülnek össze az elektorok, s külön-külön szavazatot adnak le írásban az elnökre és az alelnökre. A szavazatokat a jövő január 6-án összeülő kongresszusban összegzik, a szenátus elnöke, akkor még Joe Biden alelnök hirdeti majd ki az elnökválasztás végeredményét. Ha egyik elnökjelölt sem kap 270 elektori szavazatot, akkor a képviselőházra hárul a döntés, ki legyen az elnök. A megválasztott amerikai elnök január 20-án teszi le az esküt.

Mindezt szépen megtanultam, de érteni nem értem, nem érzem. Ezért nem is jósolok. Hillary Clintonnak szorítok, szerintem jó elnöke lenne az Egyesült Államoknak.

Krebsz János: A legrosszabbat várom

Donald Trump fog nyerni egy-két százalékkal, mert a szavazói indulati beállítottságú, sértett tömegek, míg Hillary Clinton szavazói, pontosan látva helyzetet, a kisebbik rosszat választják.

Emlékeztet a helyzet Ronald Reagan megválasztására, akkor is másodosztályú, intellektuálisan gyenge, színészi adottságaival nyomuló jelöltet rajzoltak az ellenfelek, különösen a szocialista tábor röhögcsélt nagyokat előre – és Reagan politikája nyomán ért véget a hidegháború, szűnt meg a szocialista tábor, győzött a technikai fölény, kiderült a demokrácia felsőbbrendűsége, jött el a történelem vége.

Azóta a tömegek csalódtak ebben a szép új világban, és változást akarnak. Megkapják.

Sebestyén Mihály: Valószínűsíthető, hogy nem lesz világháború

Az amerikai elnökválasztást reményeink, és a jelek/jóslatok szerint Clinton asszonyság nyeri. Jobban áll (hétfőn hajnalban) mint Donald Trump.

Valószínűsíthető az is, hogy nem fog kirobbanni a harmadik világháború, ha Hillary kerül az elnöki székbe. (Trump ezirányú jóslata.) Viszont ha Trump győz, akkor minden a feje tetejére áll néhány évig, zűrzavar lesz, és megerősödnek a héják, csókák, varjak és törpesasok, majd vissza lehet szokni a régi kerékvágásba, ha még valaki meg akarja lelni igazán annyi a vadcsapás után/között.

Rostás-Péter István: Óvás lesz

Clinton fog győzni, de nem lesz felhőtlen és elsöprő a diadal. 0,5 és 2 százalék között demokrata előnyt látok, és azt is, hogy több helyen, főleg a billegő államokban Trump csapata meg fogja óvni az eredményeket, ezért a végeredményt hivatalosan a szokásosnál később fogják bejelenteni.

Fotó: freenode.ro