Rendeletben fogadta el a múlt héten a környezetvédelmi miniszter azt a medvepopuláció megőrzésére vonatkozó akciótervet, amely alapján az elkövetkező időszakban a medve-kérdésre megoldást jelentő, átfogó intézkedéseket hajtanak végre. Az akcióterv részeként már az első, 10 millió euró értékű uniós pályázatot be is nyújtották.

Az akciótervet jóváhagyó miniszteri rendelet jogszabály érvényű, tehát végre kell hajtani a benne foglalt intézkedéseket – számolt be a Maszolnak Szép Róbert, a környezetvédelmi minisztérium államtitkára, az Országos Környezetőrség főbiztosa. Tájékoztatása szerint az akciótervben szereplő célkitűzéseket pályázatok útján valósítanák meg, a minisztérium már meg is tette az első lépést: egy héttel ezelőtt 10 millió eurós támogatásra pályáztak a Nagy Infrastruktúrák Operatív Programban (POIM) a romániai medvepopuláció felmérésére.

Pontos adatokat szereznének a medvékről

A pályázat átfogó intézkedéseket tartalmaz: megelőzési tevékenységeket végeznének, 1500 villanypásztort, illetve 500 medvebiztos szeméttárolót vásárolnának, illetve úgynevezett tamponzónákat is létrehoznának. Utóbbival az a céljuk, hogy olyan ültetvényeket létesítsenek, ahol a medvék megtalálják a táplálékukat, és nem rontanak be az emberek által megművelt, a lakott területekhez közel eső földekre.

„A pályázat talán legfontosabb célkitűzése, hogy megduplázzuk a felméréseket: a klasszikus módszereken kívül genetikai vizsgálatokkal is szeretnénk információkat szerezni a medvepopuláció méretéről. Megvizsgálnánk, hogyan oszlanak el, mekkora területet járnak be, milyen genetikai állománnyal rendelkeznek, mennyire egészséges az állomány, hisz tudjuk jól, hogy ott, ahol nagyon kevés a medve, koszangvinitási problémák jelentkezhetnek. Ez azt jelenti, hogy az egyedek rokonsági szinten kezdenek párosulni, ami betegséggel, gyengeséggel jár, kisebbek maradnak az állatok” – részletezte a környezetőrség főbiztosa.

Arra a kérdésünkre, hogy a medvepopuláció meghatározására mennyire alkalmas a genetikai vizsgálat, Szép Róbert azt válaszolta: jelen pillanatban világszinten ez a legkorszerűbb és legmegbízhatóbb módszer. Magyarázata szerint nagyon fontos az, hogy miként vesznek genetikai mintát, erre majd szakcégeket, illetve kutatóintézeteket kérnek fel, de a vadásztársulások és a civil szervezetek segítségére is számítanak.

„Éppen azt akarjuk elérni, hogy olyan adatbázisunk legyen, amelyet senki nem vitat, nem lesz szükség az eredmények megcáfolására sem a vadászok, sem a civilek részéről” – mutatott rá az államtitkár. Kifejtette, a mérésnek annyira pontosnak kellene lennie, hogy minden kisrégió tisztában legyen azzal, hány medve él a területén, illetve hol vannak azok a zónák, ahol csak részlegesen bukkannak fel a nagyvadak, tehát nagyon pontos adatokat szeretnének kapni.

Minden témakört érint az akcióterv

Szép Róbert rámutatott, az akcióterv előnye az, hogy nem zár ki semmilyen irányt, tehát nem is védi túlságosan a medvék életét, de a vadászatot sem támogatja egyértelműen. Ugyanakkor kilövési kvótát engedélyez, de azt úgy, hogy az egyes élőhelyeket különböző kategóriákba sorolnak, és azokhoz rendelik hozzá a kvótát. Az akcióterv része továbbá a vadászok munkájának megtérítése, valamint a vadkárok, illetve az embert érő támadások utáni kártérítés megítélése.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az akcióterv semmilyen problémát nem old meg egyik napról a másikra, de előnye, hogy a lehető legtöbb, a medvék életét befolyásoló tényezőt figyelembe veszi, és erre szabályozásokat javasol. Például ősszel az erdőben gyűjtögető emberek zavarják a vadak nyugalmát, ugyanakkor a legeltetési idő végeztével a legtöbb pásztor szabadon engedi a kutyákat, amelyek az erdők közelében kóborolnak, és szintén hatással vannak a vadállatok nyugalmára. De azt a szempontot is figyelembe veszik az akciótervben, hogy azokon a területeken, ahol túlszaporodtak a ragadozó állatok, a prédaállomány került veszélybe. Ugyanakkor vannak olyan erdős területek, ahol a túlszaporodott medveállomány túl sok fában tesz kárt, mert meghántják a kérgüket.  

„A biodiverzitás nemcsak a medvéket jelenti, hanem minden állatot és növényt. Meg kell tartani az egyensúlyt” – hívta fel a figyelmet Szép Róbert. Meglátása szerint az elmúlt egy évben a különböző nézetek közeledtek egymáshoz. Több téren is sikerült közös nevezőre jutniuk például az önkormányzatoknak és a civil szervezeteknek medveügyben.

„Egy évvel ezelőtt még azt mondtam, reménytelen, hogy a felek közös nevezőre jussanak, most meg már azt mondhatom, hogy jó úton haladunk ebbe az irányba. Egy éve még a medve volt az egyetlen vesztese a vitáknak, sok, gyanús körülmények között elpusztult állatról hallottunk, mostanra azonban már mérséklődtek a vélemények, és kevesebb az ilyen pusztulás is” – jegyezte meg.   

A további tervekkel kapcsolatban azt is megtudtuk, hogy a romániai medve-kérdésre egyre jobban figyelnek Brüsszelben is. Talán kezdik belátni, hogy a romániai medvék nem csak Románia gondja kellene hogy legyen. Szép Róbert szerint az Európa Tanácsban fontos egyeztetések zajlottak az elmúlt napokban a téma kapcsán, amelyben a Környezetvédelmi Minisztériumon túl az RMDSZ is fontos szerepet vállalt.