Az Európai Bizottság illetékese szerint a medvék által is lakott területeken élő emberekkel együtt kell kidolgozni Romániában a medvepopuláció megőrzését szolgáló akciótervet.

Humberto Delgado Rosa, az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságának a természeti tőkéért felelős igazgatója azon a konferencián beszélt erről, amelyet Tusnádfürdőn szerveztek csütörtökön a természetes élőhelyek és fajok védelme témakörben, és amely kiemelten foglalkozott a medvék és az emberek egyre több problémát okozó romániai együttélésével.

Hozzátette, minimalizálni kell a konfliktusokat. Szerinte folytatni kell a párbeszédet az érdekelt felek között. Mint mondta, együtt kell kidolgozni a megelőzési és a kártérítési terveket a helyi lakosokkal. Vannak alapok, amelyeket a Natura 2000-es területek fejlesztésére lehet használni, és ezeket jobban ki kell aknázni.

„Szükség van arra, hogy a tagállamok befejezzék a Natura 2000-es területek kinevezését. Még vannak teendők. Konzerválási tervekre is szükség van. Azt javasoljuk, hogy az érintettekkel közösen dolgozzuk ki a menedzsment és konzerválási terveket, azokkal az emberekkel, akik az adott területen élnek” – tette hozzá a biztos, aki azt is elmondta, hogy többoldalú dialógusokat folytatnának minden tagállammal, az érintett felekkel, nemcsak a minisztériumokkal, hanem helyi szinten is. A fajok védelméről pedig most dolgoznak ki egy irányelvet, amelyben Románia kiemelten érdekelt lehet.

A szervező Hargita megyei önkormányzat közölte: a szakmai tanácskozás azoknak a javaslatoknak a megvitatását szolgálta, amelyek az Európai Bizottság természeti és biológiai sokféleség védelmében tavaly elfogadott cselekvési tervével kapcsolatban fogalmazódtak meg.

Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke a tanácskozáson azt hangsúlyozta, hogy a tagállamoknak át kell ültetniük a gyakorlatba az élőhelyvédelmi irányelvekben megfogalmazott kötelezettségeket. Hozzátette, a tagállamok kötelesek megteremteni a gyors és hatékony beavatkozáshoz szükséges intézményi és szabályozási feltételeket. A székelyföldi önkormányzati vezető korábban a Régiók Bizottságának készített jelentést arról, hogy miként lehet elősegíteni a konfliktust okozó fajokkal való együttélést az uniós természetvédelmi irányelvek keretében.

A tanácskozáson Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere beszélt arról, hogy a település lakói félelemben élnek a medvék miatt, és nem téríthető meg az a kár, amely a gyerekek lelkivilágában keletkezik azáltal, hogy a nagyvadak a házakba is bejárnak.

Szép Róbert, a Románia Országos Környezetőrségének főbiztosa a minisztérium által elfogadott cselekvési terv kapcsán elmondta, nehezen született meg, viszont valós problémára igyekeznek megoldást biztosítani, és a közvita után rövid időn belül igyekszik elfogadni a minisztérium a tervet. A főbiztos azt is kiemelte, hogy a helyi önkormányzatokat bevonva, konkrét intézkedéseket biztosítanak, hogy a lakossághoz közel születhessenek meg a döntések.

Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője szerint a témában két fő csoport hallatja leginkább hangját, akik az urbanizáció mellett érvelnek a biodiverzitás rovására, és akik a biodiverzitást védenék, figyelmen kívül hagyva az emberi tényezőt. A képviselő szerint azonban a legtöbben azok vannak, akik a kettő közötti racionális megoldást támogatják, viszont ők a legcsendesebbek. Hozzátette: olyan szabályokat kell bevezetni, amely révén elkerülhetőek a szélsőségek.

Tánczos Barna, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője szintén a Natura 2000-es területek és a hálózatok fejlesztésére hívta fel a figyelmet. „Nem mérheti a Natura 2000 ugyanazzal a mércével a nyugati EU-s tagállamokat, mint a később csatlakozó, keleti államokat” – hangsúlyozta a Hargita megyei szenátor.

Sárkány Árpád, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács alelnöke elmondta: Romániában a legóvatosabb becslések szerint is mintegy kétezer egyeddel növekedett 2016 óta a medveállomány, amikor a Ciolos-kormány a populációszabályozás céljából végzett vadászatot is megtiltotta.

A Környezetvédelmi Minisztérium két nappal a konferencia előtt bocsátotta tíznapos közvitára a romániai barnamedvepopuláció megőrzésére kidolgozott akciótervét. Az akcióterv tényként kezeli a romániai medvepopuláció túlszaporodását, és az elmúlt két év gyakorlatától eltérően a populációszabályozás érdekében végzett vadászattal is számol.