Szívfacsaró jelenetnek lehettek tanúi azok, akik részt vettek hétfőn Krafft István tárgyalásán a csíkszeredai törvényszéken – írja a Székelyhon. A Fekete Izabella meggyilkolásával gyanúsított székelyudvarhelyi férfi ügyének ez volt az első tárgyalása, miután korábban a törvényszéki ügyészség által benyújtott vádbeszédet két hétig tanulmányozhatta a vádlott ügyvédje. A vádbeszéd felolvasása közben és utána, a magánvádak beiktatásánál az áldozat fel-felzokogó édesanyját megkérte az elnöklő bíró: ha nem tudja érzelmeit csitítani, hagyja el a tárgyalótermet, amíg rá nem kerül a sor.

Hétfőn délelőtt kezdődött el a tavaly augusztusban elkövetett székelyudvarhelyi gyilkosság vádlottjának tárgyalása. A bűnügyi perben Krafft István ellen magánvádat emelt az áldozat édesanyja, Fekete Klára és édesapja, Fekete László. Mindketten egyenként 30–30 ezer eurót követeltek erkölcsi kártérítésként, valamint a temetési költségek megtérítését. A vádbeszéd szerint Krafft találkozott Izabellával, többször is bántalmazta, utána elvitte a kadicsfalvi istállóhoz, ott pedig leöntötte üzemanyaggal és meggyújtotta. Az áldozat testének 95 százaléka elszenesedett. A vádirat szerint Izabella még élt, amikor meggyújtották, mert a törvényszéki orvosok égéstermékeket találtak a tüdejében, ami arra utal, hogy az áldozat még lélegzett, amikor felgyújtották.

A következőkben a vádlott adhatta elő, hogy mi történt vele a gyilkosság időpontjában, 2012. augusztus 6-án. Vallomása szerint hajnalban 4 és 5 óra között indult útra, ez idő alatt az egyik közeli benzinkútnál felvette az általa szétosztandó sajtótermékeket.Csapongó vallomásában kitért arra, hogy emlékszik ugyan, mikor vásárolt másfél liter benzint, de ez nem a gyilkosság napján, hanem az azt megelőző napon történt. Az áldozatával való kapcsolatáról annyit mondott, hogy sohasem volt köztük több, mint baráti viszony. Izabella ki akart költözni a családi házból, függetlenként akart élni, és Krafftot kérte meg, hogy segítsen albérletet keresni. Többször is kitért felesége féltékenységére, és arra, hogy azon a végzetes héten Izabellának szándékozott anyagi támogatást nyújtani.

Krafft nem tagadta előzőleg adott videovallomását, valamint a helyszíni újrajátszás alatt vallottakat sem, viszont azt állította, hogy többször is bántalmazták a rendőrségen, ezért vallott hamisan. Miután a tárgyalóügyész arról kérdezte a vádlottat, hogy mivel magyarázza a helyszín, a kadicsfalvi istálló ismeretét, ha sohasem járt ott, Krafft elmondta: a helyszínen adott válaszait egytől egyig sugallták neki: ha mutatott egy helyre, akkor a rendőrök mondták, hogy inkább ott keresse, ahol van hamu. Továbbá elmondta, az arcán lévő seb egy pattanás nyoma volt, a mellkasán és nemi szervén lévő zúzódásokat jóval a gyilkosság időpontja előtt, egy kirándulás során szerezte.

Tanúi és bizonyítékai is vannak – tette hozzá –, de azokat a fotókat, amelyeken látszanak ezek a sebek, kitörölték a rendőrök a fényképezőgépéből. Arról a végzetes estéről úgy beszélt, mintha a feleségével folytatott vita hatására lett volna izgatott és ideges. Krafft közölte, azon az említett estén feleségével Kadicsfalva környékén jártak, ahol egy elvesztett nyugtatömböt kerestek. Azért nem tudnak egymásnak alibivel szolgálni, mert kétszer is hol ő, hol a felesége maradt le, amint keresték az elhagyott nyugtatömböt. „Ártatlan vagyok. Sajnálom, hogy meghalt, de nem én öltem meg" – jelentette ki többször is.

A következő tárgyalást a védelem tanúinak kihallgatásával folytatják március 25-én, amikorra a védőügyvéd újabb bizonyítékokat is kérelmezett. Aznap még megvizsgálják a vádlott fogva tartásának törvényességét és helyénvalóságát is.