Megszavazta a parlament: már idéntől munkaszüneti nap lesz nagypéntek
Döntő házként megszavazta szerdán a képviselőház a nagypénteket munkaszüneti nappá nyilvánító törvénytervezetet – tudtuk meg a jogszabály kidolgozójától, Szabó Ödön RMDSZ-es képviselőtől. A törvénymódosítást már csak az államfőnek kell kihirdetnie, így még az idei húsvét előtt hatályba lép.
Szabó Ödön a szavazás után a Maszolnak elmondta: a jogszabály képviselőházi napirendre kerülését az RMDSZ sürgette a tervezet szenátusi elfogadása után. "Voltak erről egyeztetések. Mindenképpen azt szerettük volna, hogy a törvénymódosítás még az idei húsvéti ünnepek előtt hatályba lépjen" – magyarázta.
A politikus szerint minden adott ahhoz, hogy az idei nyugati keresztény nagypéntek (március 30.) már hivatalos munkaszüneti nap legyen. Elmondta, hogy a törvény elfogadását a házelnök már bejelentette, és a következő öt napon belül lehet benyújtani az esetleges alkotmányossági óvásokat. Ha ilyen óvás nem lesz, a jogszabály az államfőhöz kerül kihirdetésre.
"A törvény elfogadásakor semmilyen procedurális hibát nem vétettünk, javaslatunk a hagyományokhoz igazodik, nem diszkriminál. Nincs amiért ne hirdesse ki az államfő" – jelentette ki az RMDSZ-es képviselő.
A képviselő azzal indokolta a törvvénymódosítást, hogy nagypéntek az Európai Unió 16 tagállamában (tavaly óta Magyarországon is) munkaszüneti nap. "Sőt, még az Európai Unió intézményeiben, például az Európai Bizottságban is áll a munka nagypénteken” – magyarázta.
Emellett Romániában csak 14 hivatalos ünnepnapot ír elő a munkatörvénykönyv, míg például Belgiumban, Litvániában vagy Cipruson 16-17 munkaszüneti nap van évente. A nagypéntek az egyik legfontosabb hitéleti esemény, ezért munkaszüneti nappá kellene nyilvánítani - olvasható a tervezet indoklásában.
Ezek a jelenlegi munkaszüneti napok
A jelenleg hatályos munkatörvénykönyv a következő dátumokat szabja meg hivatalos ünnepnapként: január 1-2. (újév), január 24. (Moldva és Havasalföld egyesülése), húsvét első- és másodnapja, május 1. (munka ünnepe), június 1. (gyermekek nemzetközi napja), pünkösd első- és másodnapja, augusztus 15. (Nagyboldogasszony), november 30. (Szent András, Románia védőszentjének napja), december 1 (Románia nemzeti ünnepe), december 25. és 26. (karácsony).
A három vallási ünnep helyett más (nem keresztény) közösségek tagjai háromszor két szabadnapot kaphatnak saját hitéletük ünnepei szerint.