Asztalos Csaba: elpolitizálták Liviu Dragnea „rágalmazás elleni” törvénytervezetét
Az ország több városában tüntetést szervezenek szerda este civil szervezetek az emberi méltóság védelméről szóló törvénytervezet ellen, amely bírálói szerint veszélyt jelent a sajtószabadságra. Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke szerint a jogszabályról szóló higgadt vitát megnehezíti, hogy egy pártelnök, a Szociáldemokrata Párt vezetője, Liviu Dragnea terjesztette elő.
A román sajtóban „rágalomellenes törvénynek" nevezett jogszabály tervezetét korábban a szenátus már elfogadta, a képviselőházban a szakbizottságban már megszavaztták, s várhatóan jövő héten kerül a plénumba. Előírásai szerint a gyűlöletbeszédért, az emberi méltóság megsértéséért hatalmas pénzbírságok szabhatók ki. Ha például egy fizikai személy méltóságába gázolnak (és történhet ez a Facebookon, online sajtóorgánumok felületén), az elkövető ezer lejtől akár 30 ezer lejig is büntethető, ha ugyanezt egy társadalmi csoporttal szemben teszik, a pénzbírság összege 2 ezertől 60 ezer lejig terjedhet.
A törvényjavaslat szerint nem lehet megalázni, rágalmazni valakit egy társadalmi csoporthoz tartozása miatt, továbbá a nemi, a faji hovatartozása, a kora, a vallása, az etikai származása, az anyanyelve, a kulturális hagyományai, a szexuális orientációja, a származása, a betegsége, a fogyatékossága, a vagyoni helyzete alapján. A tervezet eredetileg a politikai hovatartozást is tartalmazta, ám ezt utólag kivették. A tervezet szövege itt érhető el.
A jogszabály egy méltóság- és becsületsértés-ellenes részleget létrehozását is előírná a diszkriminációellenes tanács keretében. A részleget szankcionáló jogkörrel látnák el.
A tervezet a megelőzésre is kitér. Eszerint kötelezi a közszolgálati médiát, hogy a toleranciát népszerűsítő adásokat tűzzenek műsorra. Előírja az oktatási intézményeknek, hogy dolgozzanak ki egy esélyegyenlőségre vonatkozó tervet, amit be is tartanak, ugyanakkor beszéljenek a diákoknak a tolerancia fontosságáról, a gyűlöletbeszéd káráról. Ugyanakkor fontosnak tartja a javaslat, hogy a közalkalmazottak versenyvizsgáján mérjék fel: a jelölt ismeri-e a diszkriminációellenes előírásokat.
Mi újat hoz a javaslat?
Ami a gyűlöletbeszédet, az emberi méltóság védelmét, azaz a tervezet első részét illeti, szinte semmi újat nem hoz a jelenlegi előírásokhoz, törvényekhez képest - mondta a Maszolnak Asztalos Csaba. „Jelenleg is létezik egy sor előírás a gyűlöletbeszéd visszaszorítására. Tehát elég kérdéses, hogy mivel nyújt többet a javaslat ezen része” - magyarázta a jogász.
Arra a kérdésre, hogy mennyire jogosak azok a félelmek, miszerint az indítvány érvénybe lépése egyet jelentene a Facebook cenzurálásával, ugyanakkor jelentősen korlátozná az újságírók szólásszabadságát, Asztalos ezeket téves megközelítéseknek nevezte. „Nem látom, hogyan korlátozná a tervezet jogtalanul a szólásszabadságot. Bármilyen törvényt is fogadna el ezzel kapcsolatban a parlament, a szólásszabadság korlátozását nem lehet a strasbourgi joggyakorlaton kívül értelmezni” - magyarázta.
Emlékeztetett, hogy a strasbourgi bíróság nem egyszer mondta ki, hogy az online újságok felelősségre vonhatók a kommentek miatt, a CNCD pedig több ügyben is úgy döntött (amit a hazai bíróságok is megerősítettek), hogy a Facebook köztérnek minősül. Emlékeztett, hogy a Facebook most is törölheti a rasszista, sértő oldalakat, szövegeket, és ezt tudtunkra is adja a felhasználói feltételek felsorolásánál.
A szakember konkrét példákat is hozott olyan esetekre, amelyekre a tervezet elviekben alkalmazható. Ilyen például a Nagybányai HCM kézilabdacsapatának színes bérű játékosa ellen elkövetett szurkolói támadás, vagy Ion Rus volt szállításügyi miniszter esete, aki lekurvázta a külföldön dolgozók Romániában hagyott feleségeit.
Hozzátette, a tervezet nem vonatkozik például azokra az esetekre, amikor egy újságíró Facebook-kommentben tolvajnak nevez egy politikust.
A prevencióban előrelépés a tervezet
A CNCD elnöke szerint tervezet második, úgynevezett prevenciós része az eddigiekhez képest előrelépés. Pozitívumnak nevezte például, hogy a kormánynak évente jelentést kell készítenie arról, hol áll Románia az esélyegyenlőség tekintetében, hogy a köztisztviselőknek a versenyvizsgán be kell bizonyítaniuk, ismerik az emberi méltóság védelméről szóló előírásokat. Fontosnak nevezte azt is, hogy az oktatási intézményeknek, vállalatoknak tervet kell készíteniük az intolerancia megelőzésére.
A szakember emlékeztetett, más országok már figyelmet fordítanak a diszkrimináció, az intolerancia megelőzésére, ezzel a tervezettel pedig Románia is megpróbálhat felzárkózni.