Patarét bezárt, mi történik az emberekkel? – Horváth Annát kérdeztük
Tudja-e a kolozsvári polgármesteri hivatal segíteni a pataréti szeméttelep bezárásával jövedelemforrás nélkül maradt családokat? Mi lesz a sorsa a Cantonului utca lakóinak? Horváth Anna alpolgármestert kérdeztük.
A pataréti szeméttelep néhány hónappal ezelőtt bezárt. Az ideiglenes tározó Torda külterületén kap helyet, mivel nem épült meg Erdőfeleken az integrált hulladékfeldolgozó, amely az ígéretek szerint több családnak is munkahelyet biztosított volna. Milyen konkrét lépéseket tesz az önkormányzat, hogy a pataréti hulladékból élő személyek ne kerüljenek létbizonytalanságba?
Az önkormányzat jóval a szeméttelep bezárása előtt több olyan programot is beindított, amely a Pataréten élők legalább egy részének lakhatási szükségleteit, az ott élő gyerekek iskoláztatását, illetve délutáni - étkeztetést is magába foglaló – foglalkoztatását, és a felnőttek munkahelykeresésének ügyét igyekszik előmozdítani. Annak ellenére, hogy nem ért váratlanul bennünket, a szeméttelep bezárása akutizálta a problémát, ezért sürgősségi beavatkozásokra – élelmiszer- és ivóvízosztásra - is szükség volt a nyáron. A gond az, hogy a felnőttképzésre és a munkahelyszerzésre vonatkozó ajánlataink, kezdeményezéseink mindaddig különösebben nem érdekelték az ottélők legnagyobb részét, amíg a másnapi betevő falatjukat a guberálásból biztosítva látták. Mára már változott a helyzet: eddig 83 személy igényelte a munkaerőpiaci integrálódását segítő szociális asszisztenciát, 26-an iratkoztak be olyan felnőttképzési tanfolyamra, amelynek elvégzését követően az építkezésben kaphatnak munkát. A Pata Cluj projekt keretében 130 céggel tartunk fenn állandó kapcsolatot, akik érdekeltek lehetnek a pataréti romák alkalmazásában – ezen a vonalon 12 személynek sikerült állást találni, további 10 embert alkalmaztak a hulladékújrahasznosításban, 7 embert pedig a ROSAL vállalat szerződtetett a városi zöldövezetek gondozására.
A CFR távozásra szólított fel a tulajdonában lévő területen, a Cantonului utcában élőket. Tervez-e a városháza-e kilakoltatásokat?
A Cantonului utca lakói törvénytelenül építetkeztek a régi vasútvonal mentén kijelölt biztonsági sávra, ezért született meg az a végleges bírósági határozat, amely helyet adott a Román Vasúti Társaság (CFR) kilakoltatási kérelmének. Ebben a perben a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal semmilyen minőségben nem vett részt, tehát az ítélet végrehajtásának az időzítésében vagy mikéntjében sincs semmilyen határköre: a felperes vasúttársaság dönti el, hogy mikor és milyen formában szerez neki érvényt.
Ha kilakoltatják az ott élőket, és lebontják a barakkokat, hová kerülnek az érintettek?
Kilakoltatás esetén az érintettek egy része kérheti a létező menhelyekre való befogadását, másoknak bérlakás után kell nézniük. Egy esetleges kilakoltatás 29 barakk lakóit, azaz 82 személyt érintene.
Van-e lehetőség arra, figyelembe véve, hogy Kolozsváron rengetegen igényelnek szociális lakásokat, hogy enyhítsenek a lakások odaítélésének kritériumrendszerén bizonyos esetekben?
Törvény írja elő, hogy a szociális lakás igényléséhez mindenekelőtt - meghatározatlan időre megkötött munkaszerződés, tehát állandó jövedelem szükséges, pontosan azért, hogy egy esetleges lakáskiutalás ne torkolljon a bér, illetve közköltségekben felhalmozott adósságok után újabb kilakoltatásba. A szociális lakáskiutalások bizottságában – amelynek én vagyok az elnöke – már többször is átalakítottuk a kritériumrendszert és pontozást, de mivel a visszaszolgáltatott ingatlanokból nagyszámban kilakoltatottak helyzete is hatalmas problémája a városnak, illetve a kormány több mint 3 éve egyetlen ANL-s vagy szociális lakás építésének munkálataira sem volt hajlandó pénzt adni Kolozsvárnak, ebben a kérdésben nem várható jelentős áttörés. A norvég alapból finanszírozott, kifejezetten a patarétieknek épülő lakóközpontokban négy helyszínen épülnek nyolc lakóegységes épületek.
A Cantonului utca lakóia memorandumban kérik, hogy enyhítsék az elszigeteltságüket (infrastruktúra, beiskolázás, családtámogatás stb). A közeljövőben milyen konkrét lépéseket kíván tenni ezzel kapcsolatban az önkormányzat?
Nagyon nehéz, azt is mondhatnám, hogy lehetetlen törvényes alapot találni az illegálisan, magánterületen kialakított „lakótelepek” közpénzből történő közművesítésére. A szociális támogatások legnagyobb része szintén törvényes lakhatáshoz kötött. A 90-es években kialakult és azóta fenmmaradt „helyfoglalásos” illegális állapotok szereplőinek ma mindössze a gyermekek utáni járadék, a rájuk vonatkozó beiskolázási programok vagy a felnőttek számára hosszú távú perspektívát megnyitó – egyébként garmadával ingyenesen is hozzáférhető - felnőttképzési programok elérhetőek.
Több pataréti lakos elmondta, hogy gondok vannak a személyazonossági igazolványok kibocsátásával, többen nem kaptak, hiába kérvényeztek. Személyi igazolvány hiányában viszont nem kapnak munkát a városban. Kérdésem: ki, milyen feltételeket teljesítve kaphat személyazonossági igazolványt? A személyi helyett bocsát-e ki a városháza olyan más iratot, amellyel megkönnyítik az érintettek munkavállalását?
Bármely anyakönyvi, személyazonossági okirat kibocsátásának feltételeit és eljárását nagyon precíz, szigorú törvény, illetve belügyminisztériumi rendeletek szabályozzák, amelyekhez a városháza nem tehet hozzá és nem vehet el belőlük, tehát nem tudunk semmilyen „helyzetre szabott” megoldást eszközölni. A törvényes előírások szerint ha az igénylő nem rendelkezik a személyazonossági kibocsátásához szükséges okiratok valamelyikével (pl. születési bizonyítvány vagy lakhatást igazoló iratok), kérhető az ideiglenes, azaz egy hónaptól egy évig terjedő érvényességű személyi igazolvány. Ugyanakkor vannak olyan személyek is, akiknek a születése sincs bejegyezve, számukra az anyakönyvezési folyamatot kell elindítani – azaz a születés utólagos bejegyzését, ami hosszas törvényszéki eljárást feltételez. Az elmúlt időszakban 112 hasonló helyzetben lévő pataréti személy – felnőtt és gyerek – kérését oldották meg, a Lakosságnyilvántartó Irodában jelen pillanatban is további száznál is több igénylés van ejárás alatt, hiszen az egyedi helyzetek egyenként más-más eljárást feltételeznek.