A Székely Szeretetszolgálat Alapítvány azért lobbizik Budapesten, hogy ne Nagyváradra, hanem Csíkszeredába épüljön kórház a magyar állam finanszírozásával – jelentette be az alapítvány elnöke, Lukács Csaba egy keddi, csíkszeredai közönségtalálkozón. Megtudtuk, hogy ezért lobbizik a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője is.

Azért lobbizik a Székely Szeretetszolgálat Alapítvány Budapesten, hogy ne Nagyváradra, hanem Csíkszeredába épüljön kórház a magyar állam finanszírozásával. Ezt az alapítvány elnöke, Lukács Csaba újságíró jelentette be egy keddi, csíkszeredai közönségtalálkozón.

Elmondta, tudomása szerint a magyar állam azt szeretné kompenzálni az erdélyi kórház finanszírozásával, hogy Magyarországon jelenleg mintegy 5000 erdélyi orvos dolgozik. Ezt a tendenciát visszafordítanák – fogalmazott Lukács, aki szerint a kórháznak csakis Csíkszereda lehet a helyszíne, minden ésszerű érv szerint.

A Magyar Nemzet már elkezdte a „lobbit”

A nagyváradi kórház-projekt Csíkszeredába költöztetéséről elsőként a szombati Magyar Nemzetben jelent meg írás. Szerzője éppen Lukács Csaba, aki a napilap munkatársa. „18 éve a Magyar Nemzetnél dolgozom, és még jelenleg is nekik dolgozom” – mondta az csíkszeredai közönségtalálkozón az újságíró a „félreértések elkerülése végett”.

Korábban beszámoltunk arról, hogy várhatóan Nagyváradon épülne fel magyar állami pénzből és a református egyház működtetné azt a kórházat, amelyről Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár beszélt a Magyar Nemzetnek. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület már egyeztetett is tervéről az államtitkárral – tudtuk meg Csűry István püspöktől.

A napilap szombati számában arról írt, hogy tavaly nyáron a Székely Szeretetszolgálat neves magyarországi orvosokat, kórház-üzemeltetésben és egészségügyi menedzsmentben jártas szakembereket kért arra, mérjék fel a székelyföldi helyzetet, és tegyenek javaslatot a fejlesztésre.

A tanulmány fő megállapításai szerint a régióban az alapellátás és a középszintű kórházi ellátás megfelelő, ám egyes részterületeken óriási a lemaradás, vagy nincs is ellátás. Ugyanakkor a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) végzettjei közül bizonyíthatóan legalább ötezer Magyarországon dolgozik, hiányukat pedig megérzi az erdélyi magyar közösség.

Tar Gyöngyi is ezért lobbizik

„Én is ezen lobbizom, tulajdonképpen az én ötletem” – nyilatkozta a Maszolnak Lukács Csaba bejelentésére reagálva a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője. Tar Gyöngyi elmondta: egy évvel ezelőtt tanulmányt készített „egy magyar kormányhoz közel álló egészségügyi csoport” felkérésére a térség egészségügyi fejlesztéséről. Az anyagban egészségügyi, gazdasági, stratégiai adatokkal alátámasztva tette meg azt a javaslatot, hogy a kórháznak Székelyföldön, méghozzá csakis és kizárólag Csíkszeredában lenne ésszerű és hatékony üzemelnie.

„Szórványpolitikai érzékenységgel mondom, hiszen temesvári vagyok, és 15 éve élek Csíkban, de Nagyváradon semmi logikája nincs magyar állami kórházat létrehozni” – mondta Tar Gyöngyvér, kifejtve: Csíkszereda ezzel szemben minden egyes tekintetben ideális helyszín, még a Gyimesekhez is közel van. Székelyudvarhely azért nem jöhetne számításba szerinte, mert a városhoz „túl közel van” a marosvásárhelyi kórházközpont.

Tar megkereste Borboly Csabát is

A Maszol kérdésére, konkrétan mit ért lobbizás alatt, Tar Gyöngyi elmondta: megkereste Borboly Csabát, Hargita Megye Tanácsának elnökét is ez ügyben. A politikustól azt a választ kapta, hogy „ő úgy tudja, Budapesten ez már eldőlt”. „Kellene készíteni egy anyagot” – reagált Tarnak Borboly, s noha a megyeelnök nem kérte el a már kész tanulmányt, Tar átküldte neki a saját tanulmányának kivonatát.

Itt megállt e tekintetben a kommunikáció közöttük. Tar, mint mondta, úgy tekinti, a „kellene készíteni egy anyagot” nem felkérés volt, és különben is, erre a megyeházának megvan a saját szakemberi csapata. Az egészségügyi szakember kérdésünkre azt is elmondta: Lukács Csaba – akivel nincs közeli ismeretségben – eddig nem kereste meg őt a Csíkszeredában építendő kórház ügyében.

„Lehet, hogy próbált keresni tegnap az igazgatóságon, csakhogy én közben elutaztam külföldre szabadságra, és elkerülhettük egymást. Az is lehet, hogy Lukács Csaba eleve ugyanazzal a magyar kormányhoz közeli csoporttal dolgozik, amelyik engem felkért egy éve a tanulmány elkészítésére” – fejtegette.

Lukács a Tar tanulmányát használta

Tar Gyöngyitől azt is megtudtuk, hogy Lukács Csaba a Magyar Nemzetbe írt cikkében voltaképpen a tanulmányában felsorakoztatott érveket használta fel a csíkszeredai kórház létjogosultságának alátámasztására. „Tulajdonképpen ez az egész az én ötletem” – jelentette ki. Nagyon valószínű, magyarázta, hogy Lukácsék éppen az ő munkájából dolgoznak, amibe, úgy érzi, minden leírt a csíkszeredai helyszínválasztás indoklása mellett – tette hozzá.

Kérdésünkre, jelenleg hogyan próbál lobbizni, akár a hivatalos pozíciójából is, Tar elmondta: székelyföldi magyar orvosi köröket érzékenyíti a témára. Ezt a munkát egyébiránt a háromhetes görögörszági nyaralása után fogja folytatni, és nyitott minden irányban a stratégiai összefogásra – jelezte a maszol.ro-nak.

A várost még nem keresték meg

A csíkszeredai állami magyar kórházra vonatkozó elképzelésre reagáltattuk Antal Attilát, a város alpolgármesterét is. Az elöljáró hangsúlyozta: maga is csak sajtóhírekből ismeri a felajánlást, és konkrét, feltételeket is tartalmazó hivatalos megkeresés nem érkezett irányukban, ezért csak személyes véleményt tud megfogalmazni.

„Természetesen örvendenénk, ha a magyar állam Csíkszeredában építené meg a kórházat. Régebbi felismerés, hogy Székelyföldnek szüksége van, Marosvásárhely mellett, egy erős egészségügyi és gyógyászati központra, amely legtöbb egy órán belül elérhető akár Háromszékről, Gyimesekből is” – jelentette ki a Maszolnak.

Antal szerint a Hargita Megyei Tanács erőfeszítéseket tesz, hogy megfelelő rangra és színvonalra emelje a Hargita Megyei Sürgősségi Kórházat, és minden valószínűség szerint részletes egyeztetésre lesz szükség az érintett szereplők részéről, hogy előkészítsék és összehangoltan kidolgozzák a magyar állami kórházra vonatkozó elképzelést.

„Tekintettel, hogy az elmúlt években alapos helyzetértékelés készült a Hargita megyei kórházak jelenlegi helyzetéről és jövőbeni kihívásairól, azt gondolom, készek lennénk egy ilyen előkészítő folyamatban érdemben részt venni, Csíkszereda önkormányzata, a megyei tanács szakemberei, valamint az egészségügyi ellátórendszert ismerő szakemberekkel együtt. Várjuk az érdemi megkeresést" – mondta az alpolgármester.

Borboly szerint lenne létjogosultsága

Borboly Csaba is úgy látja, lehet létjogosultsága egy ilyen magyar állami beruházásnak, tekintve, hogy Székelyföldön, ezen belül pedig Hargita megyében él a legtöbb kettős állampolgár, a megyében a számuk megközelítheti a 200 ezret. „Persze ebbe Hargita Megye Tanácsa nem tud beleszólni, egy ilyen beruházás a magyar kormány felelős döntése lesz. Hozzánk a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház és a Tölgyesi Pszichiátriai Kórház működtetése tartozik” – nyilatkozta a Maszolnak a tanácselnök.

Tájékoztatása szerint a megye önkormányzat „rengeteg erőforrást” fordít a hozzá tartozó két intézmménynél nemcsak a fejlesztésekre, de felszereltségre és az orvosok idevonzására is. „Tehát ha ránk esik Budapest választása, a leghamarabb megvalósítható, legnagyobb eredményt produkálni képes lenne ez a fejlesztés” – magyarázta.

Borboly hangsúlyozta, egyelőre várják a magyar kormányzat álláspontját. „Eddig még mi is csak Lukács Csabával beszéltünk a csíkszeredai kórház esetleges felépítéséről” – tette hozzá.