Hogy előnyhöz jussunk vele Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban - röviden így foglalható össze annak a migrációs kutatásnak az egyik következtetése, amelyet kedden mutatott be Kiss Tamás szociológus a kolozsvári Kisebbségkutató Intézetben. Az erdélyi magyar migráció és a kettős állampolgárság-politika összefüggését is boncolgató kutatás egy nemzetközi kutatás részét képezi, amely a magyarországi Központi Statisztikai Hivatal irányításával nyolc ország statisztikai hivatalai, valamint egyes kutatóintézetei és önkormányzatai bevonásával zajlott 2012 júniusa és 2014 novembere között.

A szociológus prezentációjának elején elmondta, hogy Magyarország népessége csak kis mértékben csökkent az elmúlt 25 évben (Bulgáriához, Szerbiához, Romániához képest), a bevándorlásnak köszönhető. A határon túli magyarok képviselték a Magyarországra bevándorlók zömét. Senki számára nem volt titok, hogy a könnyített honosítás bevezetése hatással lesz a migrációra, de az már nem volt teljesen világos, hogy milyen hatást is eredményez.

Ennek megértéséhez Kiss Tamás szerint meg kell vizsgálni, milyen gazdasági folyamatok zajlottak a térségben. '89 után a kelet-európai régió gazdasági pozíciója nagyot romlott, Magyarország pedig még ebben a térségben is nagyot vesztett. Míg korábban, 1950 és 2008-2009 között gazdasági pozíciója az átlag felett állt a térségben, ez a gazdasági válsággal megszűnt. Magyarország csődösebb gazdasága nem csupán az egy főre eső GDP-ben volt látható, hanem az emberek mentális térképén is kirajzolódott.

A mentális térképen kirajzolódó gazdasági visszaeséssel is magyarázható, hogy az erdélyi magyarok számára Magyarország már egyre kevésbé vonzó célország. A könnyített honosítást ebben a kontextusban kell vizsgálni, hangsúlyozta a szociológus.

Magyarország mint kevésbé vonzó célpont viszont nem csökkentette az erdélyi magyarok migrációs érintettségét, sőt, az utóbbi 4-5 évben ez növekedett. 2009-hez képest 2013-ban ugrásszerűen nőtt azon háztartások száma (az erdélyi magyar háztartások 19 százaléka), melyben legalább egy személy életvitelszerűen külföldön tartózkodott. Csakhogy az érintett személyek nem Magyarországra, hanem más célországokba mentek.

2007 előtt a Romániát elhagyó erdélyi magyarok 64 százaléka tartózkodott Magyarországon, 2007 után ez az arány 28 százalékra csökkent. A Németországba és egyéb célországokba (leginkább az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság) emigrált magyarok számaránya utolérte a Magyarországra menőkét.

Ha a migrációs szándékokat nézzük, az elmozdulás még látványosabb, tette hozzá a szociológus. Ha a tanulmányi migrációs szándékot elemezzük, elmondhatjuk, hogy a mai erdélyi fiatalok számára Budapest már nem vonzó célpont. A munkaerő-migráció esetében az elmozdulás még egyértelműbb.

A könnyített honosításnak tehát ebben a kontextusban migrációélénkítő hatása van. Nagyon jól használható a magyar állampolgárság és útlevél azok számára, akik nem Magyarországra akarnak menni. Annak, aki például az Egyesült Államokat célozza meg, román állampolgárként szükséges, magyar állampolgárként viszont nem a vízum. Az Egyesült Királyság és Németország feloldotta a román munkavállalókkal szembeni korlátozásokat, ennek ellenére magyar állampolgárként jelentősen magasabb bér érhető el ezekben az országokban, mint román állampolgárként. Ráadásul a magyarokhoz képest teljesen más a megítélése a román munkavállalóknak, fejtegette a szociológus.

Magyarország presztízsvesztése kihat ránk

Arra a kérdésre, hogy milyen hatással van Magyarország presztízsvesztése az egységes nemzetpolitikára, Kiss Tamás elmondta, szerinte az etnikumközi kapcsolatokat is befolyásolja, hogy minden szempontból csökkent Magyarország súlya és vonzereje a térségben. "A szlovákiai magyarok körében vannak ennek a legnagyobb következményei, ott egyértelmű, hogy a szimbolikus hierarchiában fordulat történt. Míg korábban a magyarság nem volt egyértelműen alul ebben a rangsorban, most nagyon egyértelműen a szlovákok vannak felül, és ez meglátszik az iskolaválasztásban, a magyar nyelv presztízsében és a felgyorsuló asszimilációs folyamatokban. Erdély vonatkozásában ez a helycsere nem történt meg. Vizsgáltuk, hogyan ítélik meg nem csak az erdélyi magyarok, hanem a romániai románok is a különböző országok fejlettségét, és Magyarországot még mindig fejlettebbnek ítélik meg, mint Romániát. A hierarchiában viszont a különbség csökkent".