Nem hozott érdemi döntést a szlovák alkotmánybíróság (Ab) az állampolgársági törvény alkotmányosságát vitató beadványról: a testület szerdán eljárásjogi okokra hivatkozva elutasította a panaszt. 

Az indoklás szerint a testületben sem az elutasító, sem az igenlő döntéshez nem sikerült megszerezni a többséget jelentő 7 szavazatot. Az alkotmánybíróság 13 fős, de jelenleg csak 11 bíróval működik. 

A többszöri elnapolást követően most elutasított beadványban annak kezdeményezői arra hivatkoztak, hogy a szlovák állampolgársági törvény - amelynek alapján százakat fosztottak meg szlovák állampolgárságuktól, miután felvették egy másik országét - nem egyeztethető össze a szlovák alaptörvénnyel, amelynek ötödik cikkelyének második bekezdése kimondja: akarata ellenére senkit nem lehet megfosztani szlovák állampolgárságától. 

Semjén Zsolt, a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy a magyar kormány csalódással értesült a döntésről. A magyar miniszterelnök-helyettes megjegyezte, hogy a szlovák törvény, amelyet válaszlépésként értelmeztek a magyar állampolgárság kiterjesztésére, valójában döntő többségében szlovákokat sújt, akik nem Magyarország, hanem más országok állampolgárai is. "Ezért a jogszabály nemcsak a magyar, hanem a szlovák emberek érdekeivel és jogaival is ellentétes" - hangsúlyozta. Semjén Zsolt végül kijelentette: a magyar kormány a felvidéki magyarság mellett áll emberi és polgári jogaik védelmében, és természetesen továbbra is minden támogatást megad nekik.

"Az állampolgársági törvény az alkotmánnyal való összeegyeztethetetlenségének kimondását célzó képviselői indítványt az alkotmánybíróság eljárásjogi okokból elutasította" - olvasta fel a testület döntését annak elnöknője, Iveta Macejková. Az indoklásban hozzátette: a testületre vonatkozó szabályozás kimondja, hogy az Ab döntéséhez a testület összes tagjának többségi szavazata szükségeltetik, amennyiben ez a többség nincs meg, az érintett beadványt elutasítják. 

A szlovák Ab egyik legrégebben húzódó ügyének ilyen végkifejletét az ügy legközelebbi érintettjei, a beadvány kezdeményezői és a vitatott jogszabály alapján állampolgárságuktól megfosztott felvidéki magyarok csalódottan fogadták, szerintük a döntés arról tanúskodik, hogy a testület csak ürügyet keresett a panasz elutasításához. 

"Az alkotmány, a jogállamiság csak addig érvényesül, amíg az nem ütközik a szlovák nemzetállam-építés céljával" - áll az MKP portálunkhoz eljuttatott közleményében. "Az Alkotmánybíróság indokolatlanul hosszúra nyújtott döntése kiábrándító, de tudomásul veszünk. A Magyar Közösség Pártja kezdettől fogva felvállalja a kettős állampolgárság intézményét, mely sok európai országban érvényesül minden feszültség nélkül. Több összejövetelt, aláírásgyűjtést és tüntetést támogattunk, illetve szerveztünk az ügy érdekében. A legnagyobb a 2011. szeptember 1-jei komáromi tüntetés volt, amelyen az érintetteken, a civileken és az MKP elnökén kívül felszólalt Miroslav Kusý és Grigorij Mesežnikov is." A MKP tovább küzd – különösen a nemzetközi fórumokon - azért, hogy az állampolgársági ügyben méltányos megoldás szülessen, illetve a meghurcoltakat tovább segíti egyéni jogorvoslati küzdelmükben. 

Gál Gábor, a Most-Híd szlovák-magyar párt parlamenti képviselője - aki beadványt jogilag képviselte - az MTI-nek nyilatkozva megdöbbentőnek minősítette a döntést. "Egy olyan döntés született, amely jogi 'alibizmus' és politikai megrendelés egyvelege" - szögezte le Gál Gábor, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a testület nem mondott sem igent, sem nemet a beadványra. Gál jelezte: pártja a pozsonyi törvényhozás következő ülésén ismét javasolni fogja az állampolgársági törvény módosítását. 

Lomnici Zoltán, a felvidéki jogfosztottak érdekeit nemzetközi fórumokon képviselő Emberi Méltóság Tanácsának (EMT) elnöke, "szégyenteljesnek" nevezte az ab döntését. "A szlovák hatalom nem tudott túllépni a saját árnyékán, az alkotmánybíróság nem kapta meg a felhatalmazást a politikától, ami azt bizonyítja, hogy Szlovákia nem tekinthető jogállamnak" - hangsúlyozta a bírósági döntés kihirdetése után Lomnici Zoltán. 

A szlovák állampolgársági törvény jelenlegi formáját 2010. május 26-án, Robert Fico első kormánya idején fogadták el válaszul a magyar parlamentnek a könnyített honosításról hozott aznapi döntésére. A 2010. július 17-én hatályba lépett törvény többek között kimondja: elveszíti szlovák állampolgárságát az, aki egy másik ország állampolgárságát felveszi. A törvény értelmében az állampolgároknak kötelességük bejelenteni, ha egy új állampolgárságért folyamodnak, ennek elmulasztását 3319 eurós büntetéssel sújtják. A törvény hatálybalépése óta 830-an vesztették el szlovák állampolgárságukat, köztük 53-an a magyar állampolgárság megszerzését követően.