Körlevélben hívja fel a figyelmet Ráduly-Zörgő Éva nevelési szakpszichológus arra, hogy ilyenkor, az iskolai előkészítő osztályba való beiratkozás idején sok szülő kétségbeesik és kemény kudarcaként éli meg, ha a szakemberek a vizsgálatok alapján nem ajánlják a gyermek iskolába íratását. Úgy érzik, hogy egy évet veszít gyermekük, de valójában 13 évet nyer, hiszen könnyebben kezdi majd és könnyebben végzi el az iskolát, ha arra az egész személyisége „készen áll”.

A legtöbb szülő azt gondolja, hogy ha gyermeke sok ismerettel rendelkezik, el tud számolni százig, könnyen tanulja a verseket, ügyesen kezeli a számítógépet vagy a táblagépet, akkor már biztosan érett is az iskolára. Önmagában azonban az értelmi képességek megfelelő fejlettsége még nem biztosítja az iskolaérettséget.

Március közepéig vizsgálják országszerte az előkészítő és az első osztályba iratkozó, 2008., illetve 2007. szeptember 1. után született gyermekek iskolára való érettségét. Minden megyében szakemberek által összeállított, standardizált próbákkal mérik az iskolára való érettséget. A próbák megyénként eltérőek lehetnek, helyenként akár számítógépes értékeléssel is.

Mit is jelent az iskolaérettség? – teszi fel a szakpszichológus a kérdést, és, hogy a szülőknek segítséget nyújtson ebben a kérdésben, felsorol egy sor tényezőt, amelynek mentén bárki megértheti, melyek azok a zökkenőmentes, különösebb erőfeszítés nélküli alkalmazkodási minták, amelyek megfelelnek az iskolai követelményeknek fizikai, értelmi, érzelmi, illetve viselkedési- és társas szempontból. 

Ráduly-Zörgő szerint fontos tudni, hogy:

- Minden gyermeknek megvan a saját „érési” ritmusa, de ennek bizonyos keretek között kell megvalósulnia az iskolaérettség szempontjából.

- A fiúk és a lányok érési ritmusa különböző (általában a lányok hamarabb érnek be)

- Az iskolaérettség/éretlenség nem függ az intelligencia szinttől, vagyis nagyon intelligens gyermek is lehet éretlen az iskolára

Továbbá felhívja a szülők figyelmét, hogy NEM szégyen, ha a gyerek iskolaéretlen. Ezzel szemben viszont többet árthatunk gyermekeinknek korai beiskolázással, mint amennyi hasznot látunk a dolog mögött. Ugyanis a szakember szerint az éretlen beiskolázás kudarcot, stresszt, konfliktusokat, negatív énképet, önbizalomhiányt, sőt, pszichoszomatikus betegségeket is okozhat.

Amit iskolaéretlenül kínlódva, csak szülők segítségével képes elvégezni a gyermek, azt iskolaéretten - legtöbbször csupán még egy év óvoda után - könnyedén, önállóan és gyorsan megoldja. Sokszor az iskolaéretlen gyermek az első osztályokban még tartja a többiekkel a lépést, de a nagy erőfeszítés következtében II-III. osztályra kimerül és ez jelentős tanulási és viselkedési zavarok formájában nyilvánulhat meg.

A fizikai érettség megfelelő testmagasságot és testsúlyt jelent, az elemi mozgások (kúszás, mászás, szökdelés, leguggolás) összrendezettségét és megfelelő egyensúlyérzéket (pl.8-10 mp.-ig tud egy lábon állni). A ceruzafogás megfelelő, az ujjak elég ügyesek (pl. kanál, villa használat, ollóval vágás, labda dobás/ elkapás, színezés, egyszerű formák másolása). A fizikailag iskolaérett gyermek képes egyszerűbb mozgássorozatok végrehajtására, tud bukfencezni, hintázni, mászni (pl. mászókára), ugrálni, bírja az iskolai terheléseket (több órán át tevékenykedés, legtöbbször délutáni alvás nélkül) és önállóan tudja a WC-t használni.

Az értelmi érettség azt jelenti, hogy képes eligazodni a számok között egytől tízig, érti a több-kevesebb fogalmakat. A szavakból kihallja (és megnevezi) legalább az első hangot és meg tudja különböztetni az egymáshoz hasonló hangokat a szavakban (pl. géz-kéz, sál-szál). Érthetően el tud mondani egy rövidebb mesét, vagy be tud fejezni egy elkezdett történetet, érdeklődik a betűk, számok iránt, felismeri az alapvető színeket, formákat, nagyságokat, ismeri az évszakokat, napszakokat. A téri tájékozódás alapfokon kialakult, ismeri a bal, jobb, lenn, fenn, mellett, előtt, mögött kifejezéseket.

Az érzelmi-akarati érettség jelei: a gyermek bizalommal fordul környezete felé (nem kapaszkodik folyton a szüleibe, ha idegennel találkoznak), képes lemondani kisebb vonzó dolgokról egy cél elérése érdekében, elviseli, ha néha veszít társasjátékban, elviseli, hogy bizonyos ideig (pl. reggeltől délutánig) szülei nélkül kell lennie, képes önállóan boldogulni életkorának megfelelő feladathelyzetekben (nem kér rögtön segítséget, ha nehézségbe ütközik). Kitartó, „rá tudja venni magát”, (min. 10-15 percig) hogy játék helyett több ideig széken üljön, azt tegye, amit a felnőttek kérnek. Mások érzelmeit felismeri és együtt érez másokkal.

Viselkedési-társas érettség: egyedül öltözik/vetkőzik, vigyáz a tárgyaira, egyedül lehet hagyni a lakásban 1-1,5 órára, alkalmazza az alapvető illemszabályokat (pl. köszönés), be tud illeszkedni hasonló korúak közé, elfogadja a játék- és csoportszabályokat (óvodai / iskolai szabályokat).

Ráduly-Zörgő Éva óva int minden szülőt attól, hogy saját gyermekét távesen mérlegelje iskolaérettség szempontjából. Ugyanis ha egy pár felsorolt sajátosság nincs meg a gyermekénél,  még nem bizos, hogy az iskolaéretlenség jele.Ha viszont a legtöbb hiányzik, akkor érdemes szakembert felkeresni, még akkor is, ha a gyermek nem szeptember 1. után született, hanem előtte.

Bizonyos megyékben a vizsgálatok inkább az értelmi képességekre teszik a hangsúlyt és lehet, hogy ezekben a gyermek megfelelőnek bizonyul. Ha viszont a szakemberek úgy látják, hogy érzelmileg, fizikailag, vagy viselkedésbelileg a gyermek éretlen az iskolára, javasolhatják a szülőnek, hogy halassza jövő évre a beiskolázást.

A tapasztalat azt bizonyítja, hogy az iskolaéretlenség miatt egy évvel későbben beiskolázott gyermekek szülei szinte kivétel nélkül utólag belátják, hogy ez olyan jó döntés volt, ami valóban a gyermek érdekét szolgálta – olvasható a szakember felhívásában.