A jövő esztendő tavaszára fejeződhet be a nagyváradi Kálvária-domb újjáépítése, mondta a Maszol megkeresésére Marius Moș, a nagyváradi önkormányzat nemzetközi finanszírozású projektek menedzsment-igazgatóságának vezetője. Hozzátette, a munkát a koronavírus-járvány okozta nehézségek hátráltatták. Éppen négy éve történt az a földcsuszamlás, amely tönkretette a domboldalon kiépített parkot, amit azóta sem sikerült helyrehozniuk.

A nagyváradi helyi sajtó szemérmesen közöl cikkeket a város egyik szimbólumának számító Kálvária-domb felújításának újra és újra meghosszabbított határidejéről, a városházát szolgáló médiumok pedig teljességgel elhallgatják az ügyet, amely minden kétséget kizáróan a városvezetőség egyik nagy kudarca.

A fiatalabb nagyváradiak által csak Gombaként emlegetett kilátót a dombtetőn épített, gomba alakú étteremről nevezte el a közbeszéd, az idősebbek azonban mindmáig Kálváriának nevezik a belváros mellett magasodó dombot, hiszen egykoron a tetején állott a Kálvária-kápolna, a felvezető sétányok mellett pedig Krisztus szenvedésének stációi álltak. Ezekből semmi sem maradt meg, a kápolnát is elbontották és széthordták még a kommunizmus idején.

A város fölé emelkedő magaslat azonban a váradiak egyik kedvenc helye maradt, és az ide látogató turisták is előszeretettel látogatták a helyet, ahol a zöldövezetben – távol a gépkocsiforgalom zajától – biztosított volt a csendes kikapcsolódás lehetősége, a dombtetőről pedig pazar kilátás nyílik a Sebes-Körös menti városra.

A nagyváradi önkormányzat 2013-ban döntötte el, hogy felújíttatja és bővíti a domboldalon elterülő parkot, amelyen a keresztülvezető, kígyózó sétányon lehetett gyalogosan feljutni a kilátóhoz. A projektet a Magyarország–Románia Határ Menti Együttműködési Program keretében valósították meg 1,72 millió euró európai uniós finanszírozásból.

A felújítást 2015 elején kezdték és ugyanazon év végén, december 29-én adták át. Az eredetileg 1,8 hektáros parkot 3,9 hektárosra bővítették, miután az önkormányzat megegyezett a görögkatolikus egyházzal, amelynek tulajdonában volt a szomszédos telek, és több kilátópontot, pihenőhelyet, információs pontot és egy vendéglőt is kialakítottak.

Nem sokáig tartott azonban a váradiak és az ide látogató turisták öröme, ugyanis éppen négy esztendeje, 2016. november 12-én hajnalban egy földcsuszamlás miatt a domboldalon kiépített új park teljesen tönkrement. A szerencsétlenséget az idézte elő, hogy a csapadékos ősz miatt átázott felső – az építkezés során odahordott – friss földréteg lecsúszott és mindent magával sodort, a sétányokat, a kilátópontokat, a pihenőhelyeket, a közüzemi rendszereket stb.

A területet ekkor teljesen lezárták, és szakmai vita kezdődött arról, hogy a történtek kinek a felelősségét terhelik. Külső szakértők bevonásával később megállapították, tervezési és kivitelezési hibák sorozata játszott közre abban, hogy e domboldal „mindenestől lecsúszott”. A szakmai és földtani vizsgálatok, az önkormányzat és a kivitelező között megkezdődött pereskedés miatt záros határidőn belül nem kezdődhetett el az újjáépítés, ezért a váradi önkormányzatnak vissza kellett fizetnie az uniós támogatásnak egy részét, igaz, azt elérték, hogy csak a tervezésre kiadott 12 307 eurót kellett visszautalniuk a pályázatkiíró szervezetnek.

Amint a Maszol két évvel ezelőtt már írt róla, a váradi városvezetőségnek ismét mélyen bele kellett nyúlnia a helyi költségvetésbe, hogy elkezdődhessen a jóvátétel. Az újjáépítésre 2017-ben 1,6 millió lejt, majd 2018-ban újabb egymillió lejt különítettek el.

A munkálatok el is kezdődtek, és megépítették a domboldalt rögzítő, mélybe ásott betongerendákat, amelyek megakadályozzák az újabb fölcsuszamlást. Az eredeti tervek szerint a Kálvária-domb újjáépítésével 2018 nyarára kellett volna végezniük, ezt annak idején elmondta Anca Grama, a nagyváradi városháza sajtóreferense, aki szerint akkor már csak a területrendezés, a park kialakítása volt hátra.

Hamarosan vége a 2020-as esztendőnek, a Kálvária-domb története azonban még mindig nem ért véget. A városháza nemzetközi finanszírozású projektek menedzsment-igazgatóságának vezetője, Marius Moș tavasszal a Bihari Naplónak azt nyilatkozta, hogy idén ősszel befejezik a munkát: „a novemberi határidő egyértelműen tartható, bár a járvány miatt be kell tartani a szükséges egészségvédelmi előírásokat, de mivel azon a munkaterületen amúgy sincs forgalom, a járványhelyzethez való alkalmazkodás mellett is könnyen lehet ott dolgozni”.

A földcsuszamlás negyedik évfordulóján ismét megkérdeztük Marius Moșt, hogyan áll az építkezés, ugyanis hetek, hónapok óta egy kapavágás sem történt a munkatelepen. Az igazgató most azt mondta, a koronavírus-járvány hátráltatta a munkát, ami a jelen állás szerint jövő év tavaszán fejeződhet be.