A biztonságos védőfelszerelések hiánya és a fertőzéstől való félelem miatt felmondási hullám indult el ezekben a napokban a hazai egészségügyben. Temesváron, Szászvárosban és Brassóban teljes kórházi részlegek maradtak személyzet nélkül. A jelenséget szigorú ellenintézkedésekkel próbálják megállítani a hatóságok.

Mint korábban írtuk, Romániában csaknem minden hatodik koronavírusos beteg az egészségügyi személyzet tagja – többnyire orvos vagy ápoló –, arányuk másfélszerese az olasz- vagy franciaországi fertőzött kórházi alkalmazottakénak. Egyik kórházat a másik után helyezik karanténba és zárják be, miután fertőzési góccá válnak. A legsúlyosabb a helyzet Suceáván, ahol a megyei kórházában eddig 181 egészségügyi alkalmazottról és legalább 60 betegükről bizonyosodott be, hogy elkapta a fertőzést.

A szászvárosi városi kórház volt az első intézmény, ahonnan tömegesen távoztak egészségügyi alkalmazottak: hétfőn az intenzív osztály öt asszisztense, öt ápolója és az osztályvezető főorvos mondott fel. Hunyad megye prefektusa személyesen felkereste a nap folyamán a kórházat, és meggyőzte az asszisztenseket és az ápolókat, térjenek vissza a munkahelyükre, ám az orvos hajthatatlan maradt.

Kedden felmondott a temesvári vasúti kórház (CFR) tíz asszisztense és három ápolója. Helyükre átszervezés, illetve közvetlen alkalmazás útján új munkaerőt vesznek fel. Szintén kedden a brassói pszichiátriai és ideggyógyászati kórház egy orvosa, hét asszisztense és két ápolója távozott. Sajtóhírek szerint Aradon nyolc orvos a nyugdíjazását kérte, Mioveni-ben pedig szintén voltak felmondások.

Válaszként Horațiu Moldovan egészségügyi államtitkár bejelentette: 90 napra növelték a felmondási időt az egészségügyben. Azaz a távozni szándékozó orvosok, asszisztensek és ápolók a felmondásuk bejelentésének napjától számított három hónapig nem hagyhatják ott a munkahelyüket. Az államtitkár elmondta: azt is fontolóra vették már, hogy katonai rendelettel tiltsák meg az egészségügyben dolgozók felmondását.

Raed Arafat belügyi államtitkár korábban közölte: a szükségállapot idején egy kórházi kezelésre szoruló páciens beutalásának megtagadása bűntettnek minősül. Bejelentette azt is, hogy a 3-as számú katonai rendelet értelmében az állami egészségügyi ellátásban dolgozókat szükség esetén más egységekbe vezényelhetik. Az orvosok, nővérek, ápolók nem utasíthatják el az időszakos áthelyezést.

„Terrorizált, félelemben élő” orvosok

A bukaresti orvosi kamara kedden állásfoglalást tett közzé, amelyben arra hívják fel a figyelmet, hogy az egészségügyi személyzetet nem kellene büntetőjogi intézkedésekkel fenyegetni, mert anélkül is rossz pszichés állapotban vannak.

A közlemény szerint a felmondó orvosok és egészségügyi alkalmazottak egy életen át magukkal fogják viselni döntésük terhét, fölösleges büntetőjogi felelősségre is vonni őket, mint ahogy megtiltani sem tanácsos a felmondásukat. Az állásfoglalás megszövegezői szerint a „terrorizált, félelemben élő és habozó” egészségügyi személyzet nem válhat a társadalom hasznára, és megnöveli az orvosi műhibák valószínűségét.

A bukaresti orvosi kamara szerint minden kórházban ki kell alakítani elkülönítő helyiségeket a fertőzöttgyanús páciensek számára, hogy a személyzet védett legyen. „A bukaresti orvosi kamara úgy véli, hogy a lakosság, az orvosok és a teljes egészségügyi személyzet egészségét veszélyeztető tényezők súlyosak, és a következő napokban még súlyosabbak lehetnek. Biztosítsák a megfelelő körülményeket, hogy tudjon harcolni a fehérköpenyes hadsereg, és akkor ez teljesíteni fogja kötelességét, kockázatoktól függetlenül!” - olvasható az állásfoglalásban.