Riasztó következtetésekre ad alapot a közegészségügyi intézet által nyilvánosságra hozott legfrissebb adatok kissé alaposabb elemzése. Csaknem minden hatodik koronavírusos beteg az egészségügyi személyzet tagja – többnyire orvos vagy ápoló –, arányuk másfélszerese az olasz- vagy franciaországi fertőzött kórházi alkalmazottakénak.

Egyre-másra hullanak a koronavírus elleni harc élvonalához tartozó “katonák” – az egészségügyi személyzet tagjai. Egyik kórházat a másik után helyezik karanténba és zárják be, miután fertőzési góccá válnak. A zárlat a létesítmények esetében ideiglenes – néhány napig tart, amíg el nem végzik az épületek fertőtlenítését –, a megfertőződött vagy fertőzésgyanús orvosok és ápolók azonban akár két hétre is kiesnek a járvány elleni harcból. Tizennégy napig tart ugyanis az új típusú koronavírus inkubációja, a karantén vagy elkülönítés tehát ugyanennyi ideig.

Több mint ötszáz orvos és ápoló érintett. Térképünkön a jelölőkre kattinva böngészhetők az egyes egészségügyi létesítményeket érintő intézkedések, illetve a megbetegedett vagy karanténba/elkülönítőbe került orvosok/ápolók száma.

A kirívóan magas fertőzöttségi arány az egészségügyi személyzet körében egyrészt a védekezés legalapvetőbb kellékeinek a hiányával magyarázható. Nincs elég fertőtlenítőszer, kesztyű, védőszemüveg, köpeny, fertőlenítőszer stb. A hibás protokollok – amelyek a kezelések lebonyolításának módját szabályozzák – szintén fontos szerepet játszthattak.

A több helyről érkező beszámolók alapján nem nehéz rekonstruálni, hogy néhány napja még csak azokat a pácienseket kezelték védőruhás orvosok/ápolók, akikre pontosan illett a fertőzésgyanús beteg hivatalos definíciója. Azaz külföldről, úgynevezett piros zónából tértek haza, vagy pedig itthon kapcsolatba léptek bizonyítottan koronavírusos beteggel.

A megyei egészségügyi igazgatóságok – az egészségügyi minisztérium meghosszabbított “karjai” – csak abban az esetben hagyták jóvá a koronavírusteszt elvégzését, ha egy páciens állapota súlyosbodott. Példa erre annak a vasárnap elhunyt férfinak az esete, akit csaknem egy héttel korábban, hétfőn utaltak be a bukaresti egyetemi kórházba.

Köhögött és láza volt, és noha akkor már Romániát is jócskán elérte a koronavírus-világjárvány, az orvosok először influenzára gyanakodtak. A Libertatea által közölt laboreredmények tanúsága szerint az influenzateszt negatívnak bizonyult – még aznap –, ennek ellenére a férfit öt nappal később, mindössze pénteken tesztelték koronavírusra.

További négy napnak kellett eltelnie, amíg a pácienssel érintkező kéttucatnyi orvost és ápolót is tesztelték. A közben eltelt tíz napban ők természetesen érintkeztek a családtagjaikkal, akik a maguk során szintén munkába, játszani, szórakozni járhattak. Senki nem tudja, hány ember fertőződhetett meg így, mivel vírustesztet csak tüneteket mutató és súlyos állapotú pácienseken végeztek eddig.

Nelu Tătaru frissen kinevezett egészségügyi miniszter, a tárca volt államtitkára is elismeri, hogy súlyos probléma a fertőzés miatt kieső orvosi vagy ápoló személyzet – súlyosabb, mint Olasz- vagy Franciaországban –, de éppen ezért úgy véli, hogy a fertőzésgyanús, de tünetmentes orvosoknak folytatniuk kell a munkát a COVID-19-kórházakban. Áttérnek egy új taktikára az egészségügyi  személyzet beosztását illetően is. Azaz a turnusok összetétele nem változik ezentúl, az együtt dolgozó orvosokat közös szálláson – ahol lehet, szállodákban – helyezik el, hogy ne veszélyeztessenek másokat, elsősorban saját családjukat.