A szenátus szeptemberben elfogadott döntése alapján a medvék a következő öt évben kikerülnének a szigorúan védet fajok listájáról. Az új szabályozás értelmében a nagyvadak bizonyos feltételek mellett újra vadászhatóvá válnak, így lehetőség nyílik az állomány megfelelő szabályozására. A jogszabály csak akkor lép hatályba, ha a képviselőház is megszavazza,  de még az Európai Bizottságnak is rá kell majd bólintania. Tánczos Barna szenátort és vadgazdálkodási szakembereket kérdeztünk a törvény következményeiről.

Az európai medveállomány vadászatát jelenleg egy uniós irányelv szigorúan korlátozza. A direktívától azonban bizonyos esetekben a tagállamok eltérhetnek, és vissza lehetne terelni a medvékkel kapcsolatos vadgazdálkodási tevékenységeket a normális kerékvágásba – nyilatkozta a Maszolnak Tánczos Barna. A szenátor elmondta, a szenátusban már elfogadott törvénymódosítással konkrétan azt szeretnék elérni, hogy a jelenleg szigorúan védett státuszban lévő barnamedve egy meghatározott időszakban átkerüljön a védett fajok közé. Ezáltal bizonyos szigorú feltételek mellett, az év meghatározott időszakaiban vadászhatóvá válna a nagyvad, hasonlóan például a vaddisznókhoz, őzekhez, fácánokhoz.

Tánczos Barna szerint a törvénymódosítás egyik legfontosabb a következménye, hogy a medvék vadászhatóságának szabályozása eltérne a korábbitól. 2016 előtt ugyanis vadászható volt a barnamedve, a vadásztársaságok azonban nem az állomány javítására használták fel a számukra meghatározott kvótákat, hanem a bevételeik növelésére. Általában a legszebb, legnagyobb példányokat lőtték, illetve lövették ki, míg a genetikailag hibás egyedek az állományban maradtak.

A szenátor szerint a vadásztársaságok erre valójában gazdaságilag rá voltak kényszerítve azáltal, hogy számos közszolgálati feladatot láttak el, amelyekre nem kaptak támogatást, sőt pénzbe kerültek a társaságoknak. Ilyen szolgáltatások voltak az állományfelmérések elvégzése, a bizonyos jelentések, szakvéleményezések elkészítése, vagy a vadetetés is.

A vadásztársaságok tehát egyszerűen nem voltak érdekeltek abban, hogy a vadgazdálkodás, vadállomány javítása érdekében végezzenek el kilövéseket, hiszen bevételt kellett produkálniuk. A szakmailag megfelelően szabályozott vadászatra kell visszatérni és a környezetvédelmi minisztériumnak meg kell győznie az Európai Bizottságot, hogy a medveállomány javítása érdekében szükséges ez az öt éves periódus – összegezte Tánczos Barna.

Fontos a szakemberek bevonása

Az uniós irányelvekkel való összehangolást emelte ki megkeresésünkre Demeter László biológus, Hargita Megye Tanácsának tájgazdálkodási munkacsoportjának vezetője is. A szakember szerint ugyanakkor dicséretes, hogy a törvényalkotók a legmagasabb szinten foglalkoznak a témával. Demeter szerint a legfontosabb, hogy a döntéshozói folyamatba bevonják a megfelelő szakembereket, ökológusoktól a vadgazdálkodással foglalkozó szervezetekig. A biológus szerint amellett, hogy a vadgazdálkodást a megfelelő keretek közé kell terelni, rendkívül fontos, hogy a vadak okozta kártérítések folyamata is rendezett legyen.

Jelenleg nehézkes az engedélyeztetés

A Csíkszeredai Vadásztársaságnál érdeklődve megtudtuk, hogy 2016 előtt egy hozzájuk hasonló vadásztársaság a minisztérium által engedélyezett kvótákat kihasználva ki tudta iktatni a veszélyes egyedeket, és némi bevételre is szert tehetett. A jelenlegi szabályozás mindenképpen változtatásra szorul. Ennek érzékeltetésére a vadásztársaságnál elárulták: legutóbb öt medvére vonatkozó dokumentáció-csomagot állítottak össze. Ezek az egyenként közel százoldalas aktacsomagok veszélyes medvékre vonatkoztak.

A minisztérium - dacára a harminc napos határidő lejártának - egyelőre még válaszra sem méltatta a vadásztársaságot a kérelmekkel kapcsolatosan. A társaság szerint ráadásul az EU által meghatározott egyedszámot messze meghaladja az országban élő medvék populációjának nagysága.