Radikális változásokat vezetne be az új tanügyi törvénybe Ecaterina Andronescu
Négy típusú érettségi bevezetését tervezi az oktatási miniszter, valamint a líceumi képzés típusához kötné a fiatalok egyetemválasztását. Elképzeléseit az új tanügyi törvényről egy pénteki bukaresti rendezvényen ismertette Ecaterina Andronescu.
A tanügyminiszter javaslata értelmében a következő érettségitípusokat kellene bevezetni a közoktatási rendszerbe: T-érettségi (technológiai), V-érettségi (vokacionális), illetve A1-es és A2-es érettségi, ez utóbbiakon az elméleti osztályok tanulói vehetnek részt.
Andronescu terveit az alábbi ábrával szemléltette, a továbbiakban segítünk azt értelmezni.
Szakoktatás
A szakmai képzés iránt érdeklődő tanulók a hároméves szakiskolai vagy a négyéves líceumi szakoktatás között választhatnának: az előbbi elvégzése nem jár érettségi oklevéllel, csupán képesítésüket igazoló okiratot kapnak, a négyéves líceumi szakoktatásban részt vevők viszont jelentkezhetnek a T-érettségire, tehát a technológiai érettségire.
Ha egy diák azonban a hároméves szakiskola elvégzése után úgy dönt, hogy mégis meg akarja szerezni a T-érettségi diplomát, továbbtanulhat a líceumi szakosztályokban. A T-érettségivel azonban egyetemre nem, csak posztliceális képzésre jelentkezhet.
A T típusú érettségin román nyelvből, idegen nyelvből és tudományokból mérnék fel a tanulók tudását.
Elméleti és vokacionális képzés
A négyéves középiskolai oktatást három kategóriára osztanák: vokacionális oktatásra (művészeti, zene és sport szak), úgynevezett tudományok szakra (a tantárgyak alapján ez a reál és a természettudományi szaknak felel meg), illetve társadalom- és humántudományok szakra.
Vokacionális oktatás esetében V típusú érettségin vehet részt a diák, amely román nyelvből, idegen nyelvből, a szakterületnek specifikus tantárgyból méri fel a tudást, de bevezetnek egy általános, a kreativitást, képességeket és készségeket felmérő vizsgát is. A miniszter hozzáfűzte, ez utóbbi tudásfelmérő összeállítása nem lesz könnyű, „amolyan interdiszciplináris jellegű” vizsgaként képzeli el.
A kreativitást felmérő vizsgát a tudományok, illetve a társadalom- és humántudományok szakon végző diákok számára is bevezetnék.
A tudomány szakra (reál és természettudományi szak) járó tanulók A1-es típusú érettségiből vizsgáznának, azaz románból, idegen nyelvből, matematikából és a szaknak megfelelő választott tantárgyból – fizikia/kémia/biológia –, illetve az említett, kreativitást felmérő vizsgán is teljesíteniük kell. A humán szakokon tanult középiskolások A2-es típusú érettségin viszgázhatnak, amelyen a társadalom- vagy humántudományi tantárgyakra esik a hangsúly: román nyelv, idegen nyelv, történelem, filozófia/logika/szociológia és a kreativitást felmérő próba.
A líceumi képzés típusától függ az egyetemválasztás
Az elméleti és vokacionális oktatásban részesült, és az érettségin sikeresen vizsgázó fiatalok egyetemre jelentkezhetnek, de a felsőoktatatási szak kiválasztását az érettségi diploma típusához kötnék. „Akinek vokacionális érettségije van, az ilyen irányú felsőoktatási intézménybe jelentkezik: konzervatóriumba, sportegyetemre, művészeti egyetemekre” – vélekedett Ecaterina Andronescu.