Ember az embertelenségben: centenárium, ahogy az erdélyi magyarok látják

Több ízben is látható lesz Csíkszeredában a Bekecs Néptáncszínház Ember az embertelenségben című nagysikerű zenés, táncos, prózás előadása szeptember 21-én és 25-én. A Csíki Játékszín, illetve Csíkszereda Megyei Jogú Város önkormányzata által meghívott előadás kapcsolódik Hargita megye székhelyének az év második felére tervezett azon céljához, hogy Erdély és Románia egyesülésének századik évfordulójához kapcsolódóan az erdélyi magyar száz évet felidéző alkotásokat népszerűsítsék.

„Az elmúlt század a történelem legtöbb emberáldozatát követelő háborúk időszaka volt. Minden nemzet megvívta a saját harcát, amelyért komoly áldozatokat hoztak a nemzet fiai. Ez alól a magyar nép sem volt kivétel. Világháborúk, forradalom, szabadságharc és a kommunizmus sötét időszaka is szedte a magyar áldozatokat. A magyarság háta mögött keserű évszázad áll, hiszen az első világháború következtében Magyarország a területei kétharmadát elveszítette” – emlékezik vissza az Bekecs Néptáncszínház által nem rég színpadra állított – Ady Endre verséből kölcsönzött – Ember az embertelenségben című táncjáték rendező-koreográfusa, Tőkés Zsolt.

Mint írja, az előadással azok előtt szeretnének tisztelegni, akik életüket adták a hazájukért, családjukért, embertársaikért és nem utolsó sorban azért, hogy gyermekeik jobb világban éljenek, példát mutatva emberségről, bátorságról, hazaszeretetről, kitartásról, hitről.

Az együttes tulajdonképpen ezzel az előadással válaszol az idén, december elsején csúcsosodó centenáriumi emlékévre, céljuk, hogy az erdélyi magyarság szemszögét is megismertessék az elmúlt száz évről – ezt már Benő Barna igazgató mondta a csíkszeredai sajtótájékoztatón.

A művészek a tánc, a zene és a beszéd színpadi nyelvén rajzolják meg az elmúlt száz évet, megidézik a hadba vonulók és az itthon maradottak érzéseit. A színpadi események nem az elmúlt század dokumentarista krónikásaiként számolnak be a háborús eseményekről, céljuk inkább a történelem kiszolgáltatottságában élő emberhez való közelítés. Az irodalmi szövegtöredékekkel, naplórészletekkel, vetítéssel pedig igyekeznek minél személyesebbé tenni az élményt.

Az előadást mindkét említett napon kétszer is bemutatják a színházban. Ráduly Róbert Kálmán polgármester elmondta, azért érzi fontosnak, hogy a csíkszeredaiak közül minél többen lássák az előadást, mert vannak olyanok, akik nem akarják tudomásul venni, hogy „folyamatosan ellenszélben vagyunk”.

„Vannak, akik idén száz éves évfordulót ünnepelnek, erről nem lehet nem tudomást venni. Ha pedig nekünk, a városban nincs célirányosan a centenáriumra készült produkciónk, akkor fel kell karolnunk minden olyan alkotást, amelyeket mások teremtenek” – indokolta a Bekecs Együttes többszörös meghívását a polgármester. Hozzátette, ez azért is fontos Csíkszereda számára, mert a közelmúltban partnerségi, együttműködési megállapodást kötöttek Nyárádszeredával annak érdekében, hogy a nagyobb Szereda segítségével szorosabban kapcsolódjon a székelyföldi mindennapokhoz a kisebb Szereda. Hasonló a megállapodást kötött egyébként Sepsiszentgyörgy és Erdőszentgyörgy is.

Füleki Zoltán alpolgármester megjegyezte, hogy a július 7-i Ezer Székely Leány Napjának idei díszmeghívottja a Bekecs Együttes lesz, a csíksomlyói nyeregben tartandó eseményen a jelenlévők ízelítőül részleteket láthatnak majd az Ember az embertelenségben előadásból is.

„Azért lehetünk itt száz év után is, mert az erdélyi magyarok felkarolták a kultúrát, és tulajdonképpen a kultúra is felkarolta a magyarságot. Ennek jegyében hívtuk meg Csíkszeredába az előadást” – tette hozzá az alpolgármester.

Benő Barna, a Bekecs Együttes igazgatója hangsúlyozta, hogy az előadással nemcsak a háborús időket, hanem a kommunizmus időszakát, a rendszerváltás utáni éveket, valamint a jelenkor legnagyobb problémáját, az elvándorlást is megjelenítik. Véleménye szerint az értékeinket tovább kell adnunk annak érdekében, hogy a következő száz évet is megérje az erdélyi magyarság.   

Kapcsolódók

Kimaradt?