Horváth Benji: „a pénzelosztásnak nincs hatalma a művészetek felett”

A nemrég alakult, pályakezdő írókat és költőket támogató Független Mentorhálózathoz több erdélyi mentor is csatlakozott. Egyikük Horváth Benji költő, slammer, akit a Szatmárnémetiben szervezett pénteki Helikon est alkalmával kérdeztünk a kezdeményezésről.

A magyar irodalmi élet legvitatottabb témája jelenleg, hogy az Orbán János Dénes nevével fémjelzett Kárpát-medencei Tehetséggondozó Kft. íróakadémiájának a magyar kormány 400 millió forintot ítélt oda a 2017-es évre, ezzel egyidejűleg pedig más írószervezeteknek és irodalmi tehetséggondozó műhelyek támogatását drasztikusan csökkentette. Tiltakozásul indult el a Független Mentorhálózat, amelynek tagjaként írók és költők önkéntes alapon vállalják, hogy egy évig szakmai tanácsokkal támogatják a pályakezdőket, akik január 31-ig jelentkezhetnek, akár több mentort is választva. A mentorok és tanítványok listája a Mentorhálózat Facebook-oldalán található és a február 8. válaszadási határidőig folyamatosan frissül.„Valóban több helyen folyik a tehetségkutatás és -gondozás, mi több, a folyóiratokat is idesorolhatjuk, hiszen egy-egy lelkesebb szerkesztő fiatalok tucatjait látja el jó tanáccsal. De ez a tehetséggondozás nem intézményesített, nem egy többéves, akadémia-jellegű képzés, melyhez menedzsment is társul”- indokolta a Hirado.hu-nak adott interjúban Orbán János Dénes az íróakadémia létrehozását. A Független mentorhálózatot szimpatikus kezdeményezésnek nevezte. „Szinte örülünk, hogy ekkora katalizátorszerep jut nekünk a jelenkori magyar irodalomban – felbolygattuk az állóvizet, ahogy arra számítottunk is. Minél több ilyen pozitív turbulencia keletkezik, annál jobb lesz az olvasóknak. Minden jó mű nyereség a magyar irodalom szempontjából” – tette hozzá.

A Maszol kérdésére Horváth Benji, a Helikon folyóirat Pavilon 420 rovatának szerkesztője, aki szintén csatlakozott a Független Mentorhálózat programjához, beszélt a kezdeményezés fontosságáról és céljairól.

„Arról szól, amiről a tehetséggondozásnak szólnia kell”

„Ez egy olyan dolog, amit ingyen csinálunk és úgy érzem, hogy végre valami történik és nem csak a vita, a hisztéria és a botrány van, hanem végre elkezdtünk egy olyan dolgot, ami arról szól, amiről a tehetséggondozásnak szólnia kell. Több mint másfél éve foglalkozom fiatal tehetségekkel, nagyrészt ingyen. A Pavilon 420 rovatának szerkesztőjeként is, mivel a hivatalos munkakörömbe az nem tartozik bele, hogy minden szerzővel konzultáljak az írásairól, de számomra ez egy fontos dolog, emellett pedig rengeteg kreatív írás workshopot is szervezünk egy ideje. A pénzelosztásnak nincs hatalma a művészetek felett. Lehet kicsit naív hozzáállás, de én ebben tényleg hiszek. Ez egy olyan kezdeményezés, ami nem szorul támogatásra, hanem csak egyetlen nemes célja van, amellyel teljes mértékben azonosulni tudok” – mondta Horváth Benji.

Pénteken Helikon estet tartottak Szatmárnémetiben Az áttetsző idő terében címmel, ahol a folyóirat szerzői, Fischer Botond, Horváth Benji, Márton Evelin, Papp Attila Zsolt és Serestély Zalán olvastak fel műveikből és beszéltek az irodalmi folyóirat múltjáról és jelenéről, erdélyi kiváltságos helyzetéről, a pályakezdők segítéséről, valamint terítékre került a slam poetry is.

A jelenlegi pályakezdők szerencsésebb helyzetben vannak

Horváth Benji arról is beszélt, hogy a pályakezdők milyen akadályokkal néznek szembe. A költő szerint a 21. századi információáramlásban nehéz megtalálni az autentikus információkat. A pályakezdők pedig nehezen tudnak elindulni és eligazodni, mivel nem kapnak valódi használható tanácsokat, amelyek nem csak szakmailag segítik a fejlődésüket. A jó iránymutatás segít önmaguk értelmezésében és saját kérdéseik boncolgatására is sarkallja őket.

Horváth Benji ezzel együtt úgy gondolja, hogy a jelenlegi pályakezdők szerencsésebb helyzetben vannak, mint a tíz évvel ezelőttiek. „Úgy érzem, hogy az elitizmus kezd alábbhagyni. Talán az „elefántcsonttorony” erősebb volt tíz évvel ezelőtt. 2005-ben, amikor először publikáltam, nem volt nagy érdeklődés a fiatalok részéről az irodalom felé. Most szerkesztőként, illetve hogy fiatalokkal is dolgozom, folyamatosan érnek a meglepetések, hogy mennyivel nyitottabbak a művészetek iránt a mostani fiatalok. Azt látom, hogy tényleg tanulni akarnak, tényleg úgy érzik, hogy ez egy olyan médium, amely abszolút jelentőségteljes és nagy fontos abban, hogy az ember egyrészt önmagához és másokhoz is közelebb jusson, illetve valamit hozzáadjon a világhoz” – mondta a Pavilon 420 szerkesztője, aki azzal a tanáccsal látja el a pályakezdőket, hogy csak úgy higgyenek el mindent, hogyha nem hisznek el semmit.

Kapcsolódók

Kimaradt?