Szabó Róbert Csaba fiatal erdélyi író kapta az idei Mészöly Miklós-díjat, amelyet csütörtökön, a névadó születésének 96. évfordulóján adtak át Mészöly szülővárosában, Szekszárdon.

A Mészöly Miklós Egyesület az elismerést Szabó Róbert Csaba Alakváltók című regényéért ítélte oda, amely az 1950-es évek Romániájában játszódik, és tavaly jelent meg a Jelenkor Kiadónál. A regény kolozsvári bemutatójáról itt írtunk.A díjat a szekszárdi Művészetek Házában csütörtökön rendezett Mészöly Miklós Emléknapon az egyesület elnöke, Szörényi László irodalomtörténész adta át. Szkárosi Endre, a szervezet alelnöke méltatásában azt mondta, hogy ezúttal egy olyan író művét díjazták, aki mindannyiunk számára kiemelkedő eseményt, az 1989-es romániai forradalmat állította a regény történetének fókuszába, úgy, hogy a történetet néhány szereplő tapasztalásából bontja ki, ami így kollektív élményként is értelmezhető. Szabó sajátos elbeszélői szerkezetet alakított ki, amelyhez tartja magát akkor is, amikor a hagyományos narráció módszerei megkönnyítenék a dolgát - jegyezte meg.

A szerző a romániai forradalmat keretként használó regényének főhősét az 1950-es években - sok katonaszökevényhez hasonlóan - a hegyekben bujkáló "ellenálló" Pusztai Ferencről mintázta, a kötet címe azokra a változásokra utal, amelyeken az emberek a hatalomnak való megfelelés kényszere miatt átmennek.„Szabó Róbert Csaba alapos sajtótörténeti kutatást végzett azért, hogy bemutassa a féregtermészetű román kommunizmus elpusztíthatatlan szereplőinek átváltozásait" - mondta a díjazott műről Szörényi László. Hozzátette: a regény magyar, székely és román szereplői egyaránt elszenvedői és rabjai ennek a rendszernek, amely ördögi taktikával fordít mindenkit mindenki ellen, hogy fennmaradjon. Szilasi László kritikájára utalva azt mondta: a magyar irodalom abban az értelemben is nagy, hogy sok irodalmi nyelvjárása van; az egyik ilyen az erdélyi irodalom, ezért öröm, hogy a műben megvalósul az egység és az "elkülönbözöttség" összhangja. 

A díjazott mások mellett arról beszélt, hogy Mészöly Miklóst és Ottlik Gézát egyaránt mesterének tartja. Személyes kötődése is van Mészöly egyik legismertebb művéhez, szilágysági szülőfalujából ugyanis fiatalon rálátott Az atléta halála című Mészöly-regény egyik fontos helyszínére, a Vlegyászára (Vigyázó-hegységre).

A Mészöly Miklós irodalmi hagyatékát gondozó egyesület 2004-ben alapított elismerést kortárs magyar íróknak; 2005 óta Márton László, Darvasi László, Macsovszky Péter, Cserna-Szabó András, posztumusz Baka István (1948-1995), Péterfy Gergely, Zalán Tibor, Szkárosi Endre, Győrffy Ákos, Borbély Szilárd (1963-2014) és Danyi Zoltán kapta meg a díjat.

Az egyesület évről évre átadja a Mészöly Miklós-emlékplakettet is, amelyet ezúttal Thomka Beáta irodalomtörténész, egyetemi tanár kapott. A kutató 1995-ben monográfiát publikált Mészöly Miklósról, a Jelenkor Kiadó Mészöly-életműsorozatának szerkesztője és a Digitális Irodalmi Akadémia Mészöly-szakértője is.