Bem József személyes tulajdonságait és ravasz hadvezetési módszereit, Gábor Áron tömegeket meggyőzni képes, lelkesítő egyéniségét, gróf Mikes Kelemen huszárezredes hősi halálát, akárcsak az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc több más szereplőjének életét idézték fel előadásaikban a téma avatott szakértői pénteken az erdélyi Torockón, a Duna Házban.

Dobos Menyhért, a Duna Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatója elmondta: a nyáron megnyitott kulturális intézmény az október 6-i nemzeti gyásznap előtti napokra időzítette első rendezvényét, melynek mottójául Görgey Artúr szavait választották: "Az igaz ügy örökre veszve nem lehet".

Egyed Ákos kolozsvári történész, akadémikus a kétszáz évvel ezelőtt született Gábor Áron szerepéről beszélt Háromszék önvédelmi harcában. Felidézte, hogy a székelység annak idején fontos döntés előtt állt: vállalja-e fegyveresen az önvédelmi harcot, avagy behódol a császári seregeknek. A küzdelem ugyanis nehéztüzérség nélkül kilátástalannak tűnt. Ebben a helyzetben vállalta Gábor Áron az ágyúöntést, s ezek a fegyverek tették lehetővé a székelyeknek, hogy megküzdhessenek a náluk sokkal erősebb ellenséggel. Egyébként Egyed Ákos volt az, aki a sepsiszentgyörgyi levéltárban megtalálta azt a határozatot, amelyben a székelyek eldöntötték, hogy vállalják a harcot.

Süli Attila őrnagy, budapesti tudományos kutató gróf Mikes Kelemen huszár ezredes katonai pályafutását idézte fel, emlékeztetve, hogy ő alakította meg a 15. Mátyás huszárezredet. Az 1820-ban a háromszéki Zabolán született és huszonkilenc éves korában a szabadságharcban hősi halált halt Mikes Kelemen Bem József barátja volt, a lengyel tábornok rendkívül nagyra becsülte őt - mondta egyebek között az előadó. Nagyszeben első – sikertelen – ostrománál a huszár ezredest ágyúgolyó találta el, az oltotta ki életét.

Csikány Tamás hadtörténész, egyetemi tanár élvezetes, emberközeli képet festett Bem Józsefről, akiről az előadásból kiderült: látszólag jelentéktelen figura volt, hanyagul öltözködött, de igazi, határozott egyénisége a harctéren nyilvánult meg. Katonáival nagyon is sokat törődött, arra különösen ügyelt, hogy legyen megfelelő táplálékuk. "Éhes katonával nem lehet harcolni" - vallotta Bem József.

A többi előadó is a szabadságharc egy-egy vonatkozására összpontosította mondanivalóját. Hernády Zsolt történész például a nők szerepéről beszélt, konkrétan foglalkozva Gróf Teleki Eduárdné mentőakcióival, elsősorban az árván maradt gyermekek megmentésével, örökbe fogadásával. Zakar Péter szegedi egyetemi tanár, történész Bíró Sándor református lelkésznek a szabadságharc idején betöltött szerepéről beszélt. Kedves Gyula, a Hadtörténeti Múzeum igazgatója az aradi vértanúk emlékét idézte fel, mégpedig az egykori aradi ereklyemúzeum gyűjteményei alapján, vetített előadás keretében, Tárgyilagos történelem címmel.

A konferencia szünetében Dobos Menyhért az MTI-nek nyilatkozva elmondta: a Duna Ház július 6-án nyitotta meg kapuit - Kövér László házelnök jelenlétében - azzal a céllal, hogy kulturális központként működve elsősorban a szórványban élő magyarság szülőföldön maradását segítse. A nemzeti identitás ápolása a Duna Televízió egyik fontos küldetése - tette hozzá. A központ terveiről szólva jelezte, hogy irodalmi esteket tartanak majd Takaró Mihály irodalomtörténész vezetésével, filmklubot is szerveznek a Magyar Művészeti Akadémia közreműködésével, az érdeklődők a legjobb magyar filmeket tekinthetik meg, és találkozhatnak majd az alkotókkal. Néprajzi előadássorozat helyszíne is lesz decemberben a Duna Ház, mégpedig a Székely Nemzeti Tanács szervezésében, Orbán Balázs nyomában címmel.

A Duna Televízió egy éve vásárolt a Kolozsvártól 60 kilométerre fekvő, 90 százalékban magyarok által lakott Torockó főterén egy 580 négyzetméter alapterületű műemlék épületet, melyet azóta felújíttatott. A Duna Házban vendégszobákat és egy ötven fő befogadására alkalmas közösségi termet alakítottak ki, amelyben konferenciákat, előadásokat, filmvetítéseket lehet szervezni.