Bár nem készültek még el az összesítések, sikeresnek mondható az idei, második alkalommal megszervezett Vásárhelyi Forgatag. Valamennyi helyszínen szép számú érdeklődő gyűlt össze, a szervezők elégedettek lehetnek a rendezvények sikerességével.

Színház, nóta, ballada, világtalálkozó

A Kultúrpalota nagyterme az idén is megtelt valamennyi rendezvényen, a szerda esti nyitóünnepség, a pénteki magyar nótaest, a szombati Marosvásárhelyiek Világtalálkozója vonzónak bizonyult a nagyközönség számára.

Csütörtökön délután Kilyén Ilka Ágról szakadt madár, ballada a csángó sorsról című egyéni előadásán megtöltötte a közönség a Bolyai-téri unitárius templomot, ahogyan Haumann Péter, a Nemzet Színészének Platón: Szókratész védőbeszéde című egyéni műsora is telt házat vonzott a színházba. Székely Csaba: Szeretik a banánt, elvtársak? darabja Sebestyén Aba előadásában szintén bevonzotta a nézőket a Stúdió Színházba.

A színházzal a Maros-parton is találkozhattak az érdeklődők, hiszen a Kortárs-tér sátorban közönségtalálkozót és improvizációs bajnokságot tartottak a művészek, a hetvenedik évadról, annak előadásairól, szereposztásról és tervekről Gáspárik Attila vezérigazgató és Keresztes Attila művészeti vezető beszélt. A vásári Csinnadratta ugyancsak a Maros-parton zajlott, Mátyás király egykori és mostani üzenetét tolmácsolták a fellépők.

Vásár, játszótér, gasztronómia és élő könyvtár

A városháza az idén sem engedte be a városközpontba a marosvásárhelyi magyar napokat, ezért a legtöbb rendezvénynek a Maros-part adott otthont, vagyis Marosszentgyörgy fogadta be a forgatagozókat. A szervezőknek, a résztvevőknek, az árusoknak egyaránt kedvezett az időjárás, a csütörtök déli sártenger felszáradt, a nap kisütött, a szél elállt és felnőttek, gyerekek, kamaszok jól érezték magukat, mindenki talált magának kedvére valót.

Ottjártunkkor éppen két román ember beszélgetett arról, hogy vajon mi is történik a Maros-parti fák alatt. „Magyar napokat szerveznek” – magyarázta az egyik, arra válaszolva, hogy „mindenki magyarul beszél, minden magyarul van kiírva”, aztán elmagyarázta, hogy „a magyarok külön napokat szerveztek maguknak”. Azt is szóvá tették, hogy „alig van mit enni, sehol nincs miccs”. Eközben a bajai halászlé kevésnek bizonyult, 150 adag fogyott el, a vásárhelyiek hosszú sorban álltak türelmesen, hogy megkóstolhassák a halétel-különlegességet. A kertizöldség.ro standjánál felvágottat és tejterméket lehetett kóstolni, egy másik sátornál mángoldos krumplit horvát módra, illetve strucc-húslevest egy harmadik helyen.

A gyerekek, a kamaszok, fiatalok különböző játékokkal, ügyességi vetélkedőkkel próbálhatták ki magukat, kézműves foglalkozások, pszichoedukációs foglalkozások, óriás puzzle, biblia kvíz, cseperedők udvara, beszélgetés az óvodakezdésről, vagy pöttömke pajtásai várták a kicsiket és nagyokat.

Tematikus városismertető séták

Az idén először román nyelvű városnéző sétát is szerveztek, abból a gondolatból kiindulva, hogy a román érdeklődők se maradjanak le. Barokk és szecessziós, valamint szocreál sétán vettek részt, több százan. Román érdeklődők kevesen voltak, de számukra is élményt jelentett a tematikus városnézés, hiszen épületek, az abban működő intézmények, iskolák, vállalatok, vagy egykori lakók, családok történetével ismerkedtek.

A román nyelvű városvezetéshez csatlakoztak magyarok is, akik a város történetére voltak kíváncsiak, „mindegy, hogy milyen nyelven beszélnek róla” – mondták érdeklődésünkre többen is. A séta résztvevőinek a főtéren álló toronyról, a ferencrendiek lebontott templomáról, az Apolló-palotáról, Bürger Albertről, a város egykori leggazdagabb emberéről, Bodor Péter kútjáról, a Görög-házról, a Dudutz-sarokról, a Keresztelő Szent János plébániáról esett szó többek közt.

Világtalálkozó

Mit jelent marosvásárhelyinek lenni – erre adtak választ többen is a Forgatagon megszervezett Világtalálkozó ünnepi műsorán, a Kultúrpalota nagytermében. Azt megelőzően, szombat délelőtt a Bolyai Líceum udvara adott helyet annak a beszélgetésnek, ahol Marosvásárhelyen élők, vagy onnan elszármazottak osztották meg gondolataikat a városról, idéztek fel régi emlékeket, találgatták, hogy mit is hozhat a jövő.

Este a Kultúrpalotában a helyiek mellett Izraelből, Németországból, az Amerikai Egyesült Államokból, Svédországból és leginkább Magyarországról érkezett marosvásárhelyi elszármazottak töltötték meg a nézőteret. A műsor rendezője Sebestyén Aba színművész egy feszes, gazdag, változatos műsort állított össze, amelyben több műfaj, népdal és néptánc, operett, vers, szimfonikus zene kapott helyet. Fodor Piroska és Nagy István műsorvezető-páros munkáját kiegészítette a jeltolmács.

Kirsch Attila főszervező ünnepi szavait Csige Sándor Zoltán Magyarország csíkszeredai külképviselete konzuljának szavai követték. A Somi, a Lapok, a Víkend, a Hétfák, az Orvosi, a Bolyaisok, a Bulevárd, Kis- és Nagyállomás, Téka – sajátos vásárhelyi kifejezések, szótár, amelyet csak a vásárhelyiek értenek – mondta. A marosvásárhelyiségről Sebestyén Spielmann Mihály történész, a város szülötte osztotta meg gondolatait. Az ünnepi műsorban színpadra lépett Kilyén Ilka, Ritziu Ilka-Krisztina és Mészáros Zoltán, Kovács Botond, Trózner Kincső, Szabó Levente és Buta Árpád, a Tiberius Vonósnégyes, Györffy András, Sebestyén Aba és Ördög Nóra, az Öves Együttes és Kásler Magda. 

(Címoldalas fotónk forrása: forgatag.ro)