Új relikviák láthatók az aradi Ereklyemúzeumban
Raktárak mélyén őrzött 1848-1849-es relikviákat állítottak ki az aradi Ereklyemúzeum kamarakiállításán.
Az Ereklyemúzeumban helyszűke miatt nem látható minden emléktárgy, de a kedd este nyílt kamarakiállításon olyanok is megtekinthetők, amelyeket a raktárak mélyén őriznek. A két nagy kiállítóterem „előszobájában” ezentúl váltakozva állítanak majd ki darabokat a gyűjteményből – magyarázta Mizsur Anita muzeológus, kurátor. A most nyílt kiállítás az elmúlt 170 év történelmi eseményeit, de ugyanakkor az Ereklyemúzeum történetének fontosabb mérföldköveit mutatja be – magyarázta a muzeológus, hozzátéve, hogy eredetileg december 31-ig tervezték nyitva tartani a tárlatot, de elképzelhető, hogy meghosszabbítják jövő március 15-ig, amikor egy más jellegű kiállítás váltja fel.
A kiállításon a kivégzett honvédtisztek személyes tulajdonai látható. Például Damjanich János összecsukható karosszéke, hajfürtje, amit menyasszonyának, Csernovics Emíliának küldött, vagy Lázár Vilmos csizmájának talpa és sarkantyúi, amelyek a sírból kerültek elő az 1910-es években végzett ásatásokkor; bitófadarabok, illetve faragott tárgyak, amiket a vértanúk vagy a várbörtönben lévő más fogvatartottak készítettek rabságuk idején. „Lehet, hogy kicsit hatásvadász a kiállítás, de próbáltunk a látogatók érzelmeire hatni, hogy átérezzék azt, ami nemcsak a 13-ak tragédiája volt, hanem az egész nemzet tragédiája” – mondta Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület alelnöke.
Szerinte bizonyára vannak olyan tárgyak is, amelyek eredete kétes, de „olyanok, mint az egyházi ereklyék – ha hiszünk bennük, a szabadságban hiszünk”.
A 13 honvédtiszt 1849. október 6-i kivégzése után az aradiak méltóképp szerettek volna emlékezni a forradalom mártírjaira, de erre csak az osztrák–magyar kiegyezés után kerülhetett sor. A 19. század második felében alakult (és jogutódként ma is működő) Kölcsey Egyesület irányításával gyűjtés indult a forradalmi emléktárgyak kiállítására, és 1893-ban megnyílt az Ereklyemúzeum, akkor még a színház emeletén.
A kiállítás a Kultúrpalota 1913-as megnyitásakor került át mostani helyére, de a román kommunista diktatúra az 1970-es években a raktárakba száműzte a relikviákat. A 2000-es évek első évtizedében a Budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeummal, valamint a Szegedi Móra Ferenc Múzeummal közös európai uniós pályázat keretében restaurálták és leltározták a mintegy 17 ezer tárgyi emléket és dokumentumot, s végül négy évvel ezelőtt az Arad Megyei Múzeum második emeletén ismét egy állandó kiállítást rendeztek be.
Bognár Levente aradi alpolgármester a megnyitón emlékeztetett: az aradi magyarságnak már a harminc évvel ezelőtti rendszerváltáskor is az volt a vágya, hogy kulturális öröksége, identitásának jelképei, a Szabadság- és a Szentháromság-szobor, vagy az Ereklyemúzeum visszakerüljenek régi helyükre. „Hosszú küzdelem árán sikerült ezt elérni, és nem adjuk fel, azon leszünk, hogy az Ereklyemúzeum teljes anyaga látogathatóvá váljék” – mondta.
Az 1881-ben az aradi közművelődési élet szervezésére alapított Kölcsey Egyesületnek az Ereklyemúzeumon kívül (ami a megyei múzeum alapjait jelentette) a könyvtár alapítását és a Kultúrpalota építését is köszönhette a város. Ennek elismeréseként a közgyűjtemény vezetősége az elmúlt években minden magyar vonatkozású történelmi vagy képzőművészeti kiállítás megszervezésében az 1989 után újraalapított Kölcsey Egyesületre támaszkodik, és az együttműködésért köszönetét fejezte ki Bogdan Blaga megbízott igazgató.