Antal Árpád négy évig volt parlamenti képviselő, ezután hazatért Sepsiszentgyörgyre, ahol 16 éve polgármester.

– Annak ellenére, hogy azt mondják, minden vezető erodálódik, az idő múlásával egyre csökken a támogatottsága, Ön a júniusi önkormányzati választáson rekordszámú támogató szavazattal nyert, az önkormányzati képviselő testületben pedig tarolt az RMDSZ. Mi a titka?

Nincs titok... Vagyis nem titkos, amit teszünk. Rendkívül fontos a csapat, az összhang és az összefogás, mert ha a tudást, munkát és energiát nem viszálykodásra, hanem építésre fordítod, annak meglesz az eredménye.

Tamás Sándorral, Kelemen Hunorral és még sokakkal az RMDSZ-ben abban hiszünk és azért dolgozunk, hogy Sepsiszentgyörgy Kelet-Közép-Európa legélhetőbb ötvenezres városa legyen, ahol rend és kiszámíthatóság van, ahol jók a szolgáltatások és jó az élet, ahol biztonságban és békében élhetnek idősek, gyerekek, tenni akaró felnőttek és családot alapító fiatalok egyaránt. Mindazok, akik bennünket támogattak júniusban, ugyanebben hisznek és ugyanezért dolgoznak minden nap. Reméljük, hogy az a hangulat, az a dinamikus fejlődés, ami Sepsiszentgyörgyön érzékelhető, kihat egész Erdélyre, Romániára is.

– Az RMDSZ sok mindenről beszélt az államelnöki kampányban, főként azokról a problémákról, amelyek megnehezítik az emberek mindennapjait, de bőven azokról is, amelyek az önkormányzatokat hozzák nehéz vagy lehetetlen helyzetbe. A legégetőbb kérdés előbb-utóbb a demográfiai probléma, a népesség csökkenése, elöregedése lesz...   

– Az RMDSZ évek óta beszél erről, évek óta kongatjuk a vészharangot – ha megfelelő erőnk lesz, akkor el tudjuk érni, hogy végre életbe ültessék a megoldási javaslatainkat.  Amit talán eddig nem mondtunk ki világosan, most, az államelnöki kampányban megtettük. Az államnak csak az kellene legyen a feladata, hogy a területi és a társadalmi egyenlőtlenségeket mérsékelje. Ezt pedig csak úgy tudja megoldani, ha jelentős állami támogatást ad a cégeknek, azoknak, akik munkahelyeket teremtenek, hogy a fiatalok otthon tudjanak elhelyezkedni.

A nagyvárosok egyre telitődnek, miközben kiürülnek a kisvárosok és a falvak, hiszen a fiatalok követik a lehetőségeket, és nagyvárosban próbálnak elhelyezkedni. Ez a mobilitás azonban azt is ereményezi, hogy később tudnak megállapodni egy új és drágább közegben, és sokkal később vállalnak gyermeket - sokszor csak egy gyerek születik, mert a másodikra-harmadikra már nem jut idő... Nem beszélve arról, hogy ha elköltöznek, eltűnik a család nyújtotta biztonságos háttérország: egy idegen nyelvű bébiszitter sosem fogja úgy szeretni a gyereküket, mint egy nagymama vagy egy nagyapa.

Ha egy állam okos, a polgárokhoz minél közelebb hoz létre munkahelyeket, hogy a fiataloknak ne kelljen elköltözniük. Egy okos családtámogatásnak ez lehetne az alapja: maradjanak a fiatalok a saját településükön, kapjanak segítséget az otthonteremtéshez és a gyermekvállaláshoz, és legyen hozzáférésük minőségi szolgáltatásokhoz.

– Az ország közigazgatási átszervezési terve nagy port kavart, de úgy tűnik, nem mindenki érti pontosan, mit jelentene ez...

– Több probléma is van, az egyik, hogy a javasolt átszervezés megágyazna egy államosításnak – a ma decentralizált intézményeket áthelyeznék egy másik közigazgatási szintre, vagyis újra az államhoz tartoznának, és a döntések borzasztóan távolra kerülnének az emberektől, azoktól, akikért ezek az intézmények tulajdonképpen léteznek: kórházak, színházak, stb. Ez majdnem mindegyik EU-s országban tapasztalható már, mesélnek róla önkormányzati kollégák a Régiók Európai Bizottságában.

A másik probléma, hogy a javasolt átszervezés nem kiegyenlítené, hanem még inkább elmélyítené a különböző régiók, városok, megyék közötti gazdasági különbségeket.

Kapcsolódó

Régiósítási terv: Kézdivásárhely is elveszítheti városi rangját

A már a parlament előtt lévő törvénytervezet felszámolná az érvényben lévő megyerendszert és a jelenlegi negyvenegy megyét nyolc nagy megyébe olvasztaná be.

RMDSZ Kelemen Hunor közigazgatási átszervezés régiósítás

Az elmúlt 35 évben egy komoly decentralizáció zajlott Romániában: bár nagyon sok hatáskört úgy vettünk át, hogy forrást nem kaptunk hozzá, átvettük, mert hittünk benne, hogy kevesebb pénzből is jobb minőségű szolgáltatásokat tudunk nyújtani az embereknek. És így is volt, annak ellenére, hogy az állam nem végezte a feladatát: elvette a pénzt egy-egy nagyvárostól, majd visszaadta nekik – tehát nem arra törekedett, hogy a többletet az országban igenis létező egyenlőtlenségek mérséklésére fordítsa, hanem a gazdagabb városokat tette még tehetősebbé. Például, hiába az ország leggazdagabb városa Bukarest, mi is, mindnyájan hozzájárulunk az adónk által a főváros metróhálózatának fenntartásához. Ezért szoktam mondani, hogy a fővárosnak van országa, nem az országnak fővárosa...

És ez csak két probléma, mert nem beszéltünk még a magyar közösség felszabdalásáról... Világosan kell fogalmaznunk: a magyarlakta megyék felszámolása az a vörös vonal, amit nem lehet átlépni, amit semmilyen körülmények között nem fogunk megengedni!

– Noha az RMDSZ számára fontos, hogy államelnökjelöltet indítson, hiszen így hallathatja a magyar közösség hangját, sosem gondolja igazán, hogy győzhet. Ön szerint miért lenne jó elnöke Romániának Kelemen Hunor?

– Erdélyi magyarként sok mindent megtanultunk. Többek között azt, hogy emelt fővel viseljük magát, a kisebbségi létet. Ne feledjük, hogy Erdélyben ma is több magyar él, mint néhány európai ország lakossága, és az RMDSZ-es megyei elnökeink körülbelül akkora területet igazgatnak, mint Szlovénia. Fontos, hogy úgy tekintsünk önmagunkra, mint egy életerős, okos, szülőföldjén boldogulni tudó és akaró magyar közösségre, mert az vagyunk! Lehet, hogy mást elkeserítene a kisebbségi sors, de mivel előttünk nincs más út, mi nem adjuk fel soha! Minket ez az élethelyzet összekovácsol, és ott vagyunk a gáton, amikor ránk van szükség.

Még egy nagyon fontos dolog, amit kisebbségben megtanul az ember, hogy sokszor dupla annyit kell dolgozni és teljesíteni, ahhoz, hogy észrevegyenek, meghalljanak: lehet, hogy egyik kezeddel védened kell, amit elértél, a másikkal viszont szüntelen építkezned kell, különben nincs fejlődés, és nem lesz, amit megvédened. Szóval mi itt, Erdélyben megtanultunk a legnagyobb ellenszélben is előre menni, ezért mi sosem csak a problémákat látjuk, sosem passzívan panaszkodunk, hanem azonnal elkezdünk a megoldáson gondolkodni. Ezért is lenne jó elnöke Kelemen Hunor ennek az országnak, mert itt olyan emberre van szükség, aki bár sok mindent látott, nem ijedten bújdosik, hanem kiáll ország-világ elé és elmondja, mit kell tenni az országgal, hogy talpra álljon. Úgyhogy november 24-én, vasárnap nem az a kérdés, hogy mi győzünk-e, hanem az, hogy győz-e a józan ész!

Szüleinktől és tanárainktól azt tanultuk, hogy magyarként kétszer többet kell dolgozni és tanulni, de most a szavazatunk is kétszer annyit ér: egyrészt erősítjük a magyar közösséget, másrészt gyengítjük a magyarelleneseket. Nem érdemes spekulálni, a magyar jelöltre, Kelemen Hunorra kell szavazni! Legyünk ott minél többen!