Költségvetés-kiegészítést kapnak július végén a romániai kulturális intézmények, hangzott el péntek délután Bukarestben, ahol Viorica Dăncilă miniszterelnök, Eugen Teodorovici pénzügyminiszter és Daniel Breaz kulturális miniszter a színházak, operák, múzeumok és filharmóniák képviselőivel találkozott. A Kolozsvári Magyar Opera igazgatója is jelen volt.

Az állami finanszírozású kulturális intézmények az utóbbi két évadban a működésképtelenség határán egyensúlyoztak, egyrészt azért, mert a kormány, miközben jelentősen, akár több száz százalékkal megnövelte a béralapot, a gyártásra fordítható összegekből vont el, másrészt pedig azért, mert a 2019-es év országos költségvetését csak áprilisban hagyták jóvá, emiatt mindenhol csúsztak a kifizetések. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház három tervezett előadásának gyártását függesztette fel, a Kolozsvári Állami Magyar Színház a korábbi évadból elmaradt bemutatókat pótolta, illetve pályázati forrásból megvalósult előadásokat mutatott be, a Kolozsvári Magyar Opera pedig szintén külső forrásokhoz folyamodott.A miniszterelnök, a tárcavezetők és a kulturális minisztérium égisze alá tartozó intézmények közötti találkozót azután szervezték meg, hogy a bukaresti Nemzeti Színház körül kialakult helyzet miatt utcára vonultak a színészek a fővárosban, az intézmény és a kulturális minisztérium részéről pedig egyre feszültebb hangú nyilatkozatok érkeztek, majd átfogó minisztériumi ellenőrzés következett a Ion Caramitru vezette teátrumban.

„Megígérték, hogy július végén költségvetés-kiegészítést ad a kormány, és a kulturális miniszter Viorica Dăncilă miniszterelnök és Eugen Teodorovici pénzügyminiszter jelenlétében mondta azt, hogy az intézmények által igényelt költségvetés-kiegészítéseket jóvá fogják hagyni” – mondta el a Maszol érdeklődésére Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója, aki a romániai operák képviseletében vett részt a pénteki találkozón. „Pozitív kicsengése volt a találkozónak, merem remélni, hogy a tárgyalássorozat végére értünk” – tette hozzá az intézményvezető.

A bukaresti Nemzeti Színház és a kulturális minisztérium között érzékelhető feszültségek a pénteki találkozón nem nyilvánultak meg, számolt be Szép Gyula, aki hangsúlyozta, hogy az öt színpaddal rendelkező fővárosi intézmény helyzete különleges: „a bukaresti Nemzeti Színháznak öt színpada van, amit működtetni kell, és fel kellett mondjon sok külső szerződéses közreműködőt, főleg a műszaki munkatársak közül, mert gyakorlatilag nem jutott már rá fedezet.” Emiatt a Ion Caramitru vezette intézmény esete külön kezelendő, amire ígéretet is kapott.

Hiába a csíkszeredai siker, ha az opera kötelező költségeit sem fedezi a minisztérium

„A Kolozsvári Magyar Opera esetében évi 20 millió lejjel pótolták meg béralapot, a másik oldalról pedig elvettek egymilliót, pont azt a milliót, amitől nem tudunk játszani, vendégművészeket hívni” – fogalmazott Szép Gyula, aki bár értékeli, hogy a kulturális intézmények dolgozói közép-európai szintű fizetéseket kapnak, kollégáival együtt értetlenül áll az abszurd helyzet előtt.

Mivel a költségvetést csak áprilisban tették közzé, az év első hónapjaiban a törvénynek megfelelően az előző év költségvetésének az egytizenketted részéből élt a Kolozsvári Magyar Opera. Áprilisban pedig kiderült, hogy a korábbi évhez képest 30 százalékkal kisebb költségvetést hagytak jóvá az intézménynek, és hogy az állami forrásokból a villanyszámlához hasonló alapvető költségek fedezésére sem jut.

Az opera – más erdélyi magyar intézményekhez hasonlóan – a betervezett premiereket, felújításokat külső forrásokból valósította meg: a Kolozsvári Operabarátok Köre egyesülete révén a Bethlen Gábor Alapon keresztül kapott támogatást a magyar kormánytól.

Bár az opera már június 30-án, tehát az év felénél teljesítette a kulturális minisztérium által előírt jegybevételi arányt, ez mindössze kb. három százaléka az összkiadásnak. „Ez a világon többnyire így van, különösen a mi esetünkben, ahol ketten használunk egy színpadot, ezért csak egy bizonyos számú előadást tudunk fenntartani” – mondta Szép Gyula. Hozzátette, az opera látványos bevételeket és nézőszámot termelt azzal, hogy júniusban egy hétre „leköltözött” Csíkszeredába.

Az operaigazgató mindent összevetve reméli, hogy a miniszter ígérete a folyó naptári évre lehetővé teszi a tervek megvalósítását.