Bár az utóbbi húsz évben folyamatosan dolgoztak rajta, még mindig összedőlés fenyegeti Erdély legjelentősebb főúri kastélyának főépületét a Kolozsvár melletti Bonchidán. Az épület megmentésének kulcsa, mint minden hasonló műemléknél, egy fenntartható funkció beazonosítása és az ennek kialakításához szükséges pénz megszerzése. A tulajdonos losonci Bánffy-család és az épületet gondozó alapítvány jelenleg a pályázati forrásokon túl a magántőke bevonására igyekszik.

A bonchidai Bánffy-kastélyt, mint lakóépületet már virágzásának utolsó korszakában sem volt könnyű fenntartani. Bánffy Miklós gróf és családja az 1930-as évek végén és az 1940-es évek elején főleg nyaranta látogatott ide, egyébként Budapesten tartózkodtak. „Minden, még a legkisebb luxus is problémának számított, mert Bonchida mindent megelőzött. A keleti szárny fölötti tetőt kell javítani, vagy a gát elszakadt a Szamoson, azonnal fel kell építeni, a többit majd meglátjuk…” – írja memoárkötetében az író-színházrendező-politikus lánya, Bánffy Katalin, a kastély 94 éves tulajdonosa.Felújítások, bővítések, korszerűsítések tarkítják a kastély két évszázados építéstörténetét, romos állapotában is felfedezhetőek rajta a reneszánsz, barokk és klasszicista elemek. 1935-ben, amikor Bíró József művészettörténész Bánffy Miklós kérésére monográfiát írt róla, rendszerezett levéltárával, gazdag, gondosan őrzött berendezésével komoly múzeumnak is beillett volna. Kitört azonban a második világháború, az épületegyüttesbe a család és a személyzet mellé német katonák költöztek be, akik visszavonuláskor kirabolták és felgyújtották a Hitler-ellenes gróf tulajdonát, a pusztítást pedig a szovjet katonák, a környező falvak lakói, illetve az idő fejezte be.Az államosítás után a kastélyban mezőgazdasági gépállomást hoztak létre, az egzotikus fákkal teli park az erdészet felügyelete alá került. Az 1960-as években a bukaresti Műemléki Igazgatóság megpróbálta menteni a menthetőt az épületen, de rövidesen ismét szabad prédává váltak a kövek. A 66 éves Szakács Attila, akinek nagyszülei és dédszülei Bánffy Miklós szolgálatában álltak, őrként dolgozott a kastélyban. Mint mondja, jelenléte nem zavarta a helyieket abban, hogy téglaanyagot hordjanak el a romos kastélyból, az egykori angolpark rendszerváltás utáni kiirtásáról nem is beszélve.A romokon a barokk jellegzetességek maradtak meg leginkább. „A legfontosabb barokk összetevő az egykori lovardát, istállót és az ezekhez kapcsolódó mellékfunkciókat magába foglaló díszudvar, aminek nagyon gazdag szobrászati dísze is volt, 30-40 szobor készül erre a részre, amelyek mitológiai hősöket, isteneket, titánokat, héroszokat ábrázoltak, ezeknek sajnos a javarésze elpusztult és a helyszínen, illetve különböző, főleg kolozsvári gyűjteményekben már csak töredékeikben, illetve nagyon lepusztult állapotukban csodálhatóak meg” – részletezte Orbán János művészettörténész.A bonchidai Bánffy-kastély múltjának puzzle-darabkái főleg a 2000-es években kezdtek ismét összeállni, amikor már szisztematikusan dolgoztak a kastély feltárásán és konzerválásán a műemlékvédelmi szakemberek. Emellett sorra adták ki Bánffy Miklós műveit, emlékiratait, 2011-ben megjelent Dávid Gyula építészettörténeti monográfiája a kastélyról, 2014-ben Bánffy Katalin kordokumentumnak és lányregénynek is beillő Ének az életből című memoárkötete, 2012-ben pedig elkészült Csibi László médiatáboros diákokkal forgatott A kastély árnyékában című filmje is, amelyben Bonchida mai lakóinak emlékmorzsái is felszínre kerültek. A feltárás folytatódik, csütörtökön épp a 18. századi berendezéssel kapcsolatos friss felfedezésekről lesz előadás.

Luxusszállás az egykori Bánffy-rezidencián

A Transylvania Trust Alapítvány felügyelete alatt húsz év alatt befedték az épületet, ahol jelenleg harminc ember számára tudnak szállást és étkezést biztosítani egész évben, konferenciatermet és irodákat hoztak létre, a főépületben megnyitották a kiállításoknak teret adó Arts and Crafts Központot, az udvaron pedig felnőtteknek is szóló játszóteret alakítottak ki.Eddig két és fél millió eurót kapott az alapítvány pályázati forrásokból felújításra és programszervezésre. A kastélyban zajló kulturális programok legnagyobb támogatója az Európai Bizottság (kb. egymillió euró) volt, emellett a magyar kormány és a Román Nemzeti Kulturális Alap is finanszírozta az alapítvány tevékenységét, az utóbbi hat évben pedig beszállt az Electric Castle fesztivál is. A fesztivál hozzájárulását csak felújításra használják, hangsúlyozta az alapítvány jelenlegi elnöke, Hegedüs Csilla. Mint mondta, a Bánffy család 2001-ben kezdte el a visszaigénylés folyamatát, azóta a román állam nem támogatta a felújítást, illetve nem lehetett európai uniós alapokra sem pályázni.

A kastély egész évben látogatható, a turisták térképes szórólapot kapnak a belépőjegy megváltásakor. Bevétel származik az itt szervezett esküvőkből is, illetve három felújított, közművesített szoba kiadásából, ezek éjszakánként 231 lejért lakhatóak.A bonchidaiak ugyanakkor ingyen használhatják az egykori kápolnát ballagásra, keresztelőre, hívta fel a figyelmet Berki Tímea programigazgató.

A mentő ötlet: kastélyfesztivál

„Én ott voltam őr, és rengetegen bejöttek, hogy mikor bontják már le, tűnjenek el ezek a kastélyok Erdélyből” – mesélte a bonchidai Szakács Attila. „A helybelieknek semleges a viszonyulásuk, azonban most, hogy megindult ez az Electric Castle zenefesztivál, nagyon sokan pénzt keresnek abból, hogy kiadják a lakásukat, és kicsit felpezsdült a falu ettől” – számolt be.

A 2013 óta minden évben egyre nagyobbra tervezett fesztiválra 2018-ban a hivatalos adatok szerint összesen 210 ezren látogattak ki. A hatalmas forgalmat a helybéliek az út mentén felállított standokon kínált portékával is igyekeznek kihasználni. Az Electric Castle közvetlenül is alkalmaz helyi munkaerőt: a fesztivál építésében 200-250 falubeli segít, tudtuk meg Carole Titus gyártásvezetőtől.A kastély ugyanakkor hírnevet és pénzt nyer a fesztivállal. Jelenleg az Electric Castle fesztivál az egyetlen olyan romániai támogató, amely közvetlenül az épület felújítására folyósít pénzt, minden évben több ezer eurót. Emellett a fesztiválbrand kialakításában a szervezők kezdetektől fogva nagy szerepet szántak a kastélynak, amely a pontra tett infrastruktúra, szolgáltatás-kínálat és zenei felhozatal mellett része a felhasználói élménynek. Vigyáznak is rá: minden fesztivál után, ha nagy esőzések vannak, újraültetik a füvet, minden szeptember-októberben önkéntesek szedik fel a csikkeket, hangsúlyozta a gyártásvezető.

Nem cél teljesen újjáépíteni

A kastély ugyanolyan romos, mint egy évvel ezelőtt, vetette fel az Electric Castle fesztivál részeként szervezett beszélgetés moderátora. A fejlődés az utóbbi időben valóban kevésbé látványos, mert nem „kozmetikáznak”, hanem szerkezetében erősítik meg az épületet, magyarázta Hegedüs Csilla.

A koncessziós periódusból hátralevő 40 év alatt a cél megőrizni a kastélyból azt, ami most van, és 21. századi körülményeket teremteni, hangsúlyozta a Transylvania Trust Alapítvány elnöke. „Visszaépíteni olyannak, amilyen volt, óriási csalás volna” – szögezte le a műemlékvédelmi szakember. Mint mondta, egymillió euróra van szükség a főépület szerkezeti megerősítéséhez.Az augusztus elején megszervezett szakmai helyreállító tábor résztvevői a főépület pincéjének megerősítésén dolgoztak, vasárnaptól pedig régészek és művészettörténészek költöznek a kastélyba, akik segítenek a kapubejárat alatt található kőtár újrarendezésében, mondta el Berki Tímea, az alapítvány programigazgatója.

A bonchidai kastély közösségi, oktatási-kulturális felhasználását támogatja a Bánffy-család is. Bánffy Miklós dédunokája, a Londonban élő Nicolas Salnikoff 2012 óta évente többször Romániába látogat, mint mondta, épp azon dolgoznak az alapítvánnyal közösen, hogy újabb anyagi források bevonása érdekében felhívják a magánszektor figyelmét a kastélyra.

A kastélyban szeptember 15-én Bánffy-napot szerveznek, amikor az utolsó tulajdonos, Bánffy Miklós zenei kompozícióját is előadják.

Támogatók: